Csökkenésből stagnálásra

Négyévi csökkenés után 2011-ben a kiskereskedelmi forgalom volumene stagnált – állapította meg a KSH, kiemelve, hogy az év során hét hónapban enyhe növekedés volt tapasztalható. A többi négyben viszont a forgalom nem érte el az előző év azonos hónapjának eredményeit. A kiskereskedelemben gazdára talált termékek mennyisége 2009 közepe óta lényegében a 2005. évi szint körül mozgott – összegezte a statisztikai hivatal.

Ami a folyó áron számított forgalmat illeti, tavaly 7899,5 milliárd forintot hagytak a pénztárakban a vásárlók, 420 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. A többlet nagyját azonban elvitte az infláció – kommentálja az adatokat az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), amely szerint felfelé húzta a mérleget a személyi jövedelemadó változása (400 milliárd forinttal több maradt a zsebekben 2010-hez képest), valamint a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése (260 milliárd), amelynek egy részét elköltötték az üzletekben. Emellett a a bruttó átlagkeresetek 5,2, a nettó átlagkeresetek pedig 6,4 százalékkal nőttek nemzetgazdasági szinten.

Lefelé húzta a mérleget ugyanakkor hogy a devizahitelek havi törlesztőrészleinek öszszege meghaladta a 400 milliárd forintot, ez becslések szerint legalább kétszerese az árfolyamugrást megelőző időszakénak. Ugyancsak csökkentette a vásárlóerőt, hogy az utolsó negyedévben 620 milliárd forintot használtak föl végtörlesztésre, míg az üzemanyagok 15 százalékos drágulása miatt 160 milliárddal többet fizettünk a kutaknál – 5 százalékkal kevesebb üzemanyagért.

Szerencsére decemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene már 1,5 százalékkal meghaladta az előző év decemberi szintjét, és az elköltött 823 milliárd forint 40 milliárddal több volt a bázisnál. Ha csupán az árumennyiséget nézzük, kiugró volt a tartós cikkek vásárlásának növekedése az egy évvel korábbi ünnepi időszakhoz képest, hiszen 6,5 százalékkal több műszaki cikk, bútor fogyott.

A fentiek ellenére az OKSZ úgy véli, az első fél évben nem zárható ki a piac kisebb mértékű zsugorodása, a későbbi hónapokban pedig egyértelműen a gazdaság teljesítménye határozza meg a fogyasztást. De nem csak az: a nemzetközi hiteltárgyalások kimenetele is hatásal lesz a fogyasztásra, hiszen az hozzájárulhat a gazdaság erősödéséhez.