Hazai kiskereskedelem - ennek örüljünk?

Ami a folyó áron számított forgalmat illeti, a négy évvel ezelőtti 7 558,1 milliárd forintról ugyan 2009-ben 7 281,8 milliárd csökkent az elköltött pénzmennyiség, ám tavaly már 7 899,5 milliárd forintot hagytak pénztárakban a vásárlók, 420 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. A többlet nagyját azonban elvitte az infláció – kommentálja az adatokat az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), amely szerint felfelé húzta a mérleget a személyi jövedelemadó változása (400 milliárd forinttal több maradt a zsebekben 2010-hez képest), valamint a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése (260 milliárd forint), aminek egy részét elköltötték az üzletekben. Emellett a bruttó átlagkeresetek 5,2, a nettó átlagkeresetek pedig 6,4 százalékkal nőttek nemzetgazdasági szinten.

Lefelé húzta a mérleget ugyanakkor a családok devizahiteleinek terhe: 2011-ben a havi törlesztő részletek összege meghaladta a 400 milliárd forintot, ami becslés alapján legalább kétszerese az árfolyamugrást megelőző időszakénak. Ugyancsak csökkentette a vásárlóerőt, hogy az utolsó negyedévében 620 milliárd forintot használtak föl végtörlesztésre, míg az üzemanyagok 15 százalékos drágulása miatt 160 milliárd forinttal többet fizettünk a kutaknál – 5 százalékkal kevesebb üzemanyagért.

Mindezek mellett a cukor ára közel másfélszeresére, a liszté több mint 40 százalékkal emelkedett, így az élelmiszer-árak átlagosan közel 7 százalékkal nőttek tavaly. Emiatt közel 200 milliárd forinttal nőtt az élelmiszerüzletek forgalma, míg a hazavitt árumennyiség csupán 0,3 százalékkal volt több.

Szerencsére decemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene már 1,5 százalékkal meghaladta az előző év decemberi szintjét, és az elköltött 823 milliárd forint 40 milliárddal több volt a bázisnál. Ha csupán az árumennyiséget nézzük, kiugró volt a tartós cikkek vásárlásának növekedése az egy évvel korábbi ünnepi időszakhoz képest, hiszen 6,5 százalékkal több műszaki cikk, bútor fogyott.

A fentiek ellenére az OKSZ úgy véli, hogy az első fél évben nem zárható ki a piac kisebb mértékű zsugorodása, a későbbi hónapokban pedig egyértelműen a gazdaság teljesítménye fogja meghatározni a fogyasztást. De nem csak az: a nemzetközi hiteltárgyalások kimenetele is hatással lesz a fogyasztásra, hiszen az hozzájárulhat a gazdaság erősödéséhez. Mindamellett továbbra is fontos tényezőnek számít az infláció mértéke, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok területén, valamint a forint árfolyamváltozásainak iránya és dinamikája. Megkerülhetetlen kérdés marad a devizahitelesek helyzete is, hiszen az elmúlt időszakban ez volt a legnagyobb teher a fogyasztói piacon.

Nem sok reménnyel kecsegteti a kereskedőket azonban az, hogy Magyarországon két év alatt 61 pontról 30-ra csökkent a fogyasztói bizalmi index. Ezzel a Nielsen piackutató vállalat szerint év végére hazánk a fogyasztói bizalmi indexlista utolsó helyére került, noha a második negyedévi felmérés 43 pontos eredményével még megelőztük Portugáliát és az akkor sereghajtó Görögországot.

Az Eurostat sajtóközleménye szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában 2011 decemberében és az év egészében is stagnáltak. Ezen belül az eurózóna országaiban decemberben 1,6, az év egészében 0,6 százalékkal csökkent az értékesítés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Amíg Nagy Britanniában 6,3, Franciaországban pedig 0,3 százalékkal bővült a kiskereskedelem decemberi forgalma, addig Németországban 0,9 százalékkal kevesebb árut vásároltak az egy évvel korábbinál. Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai decemberben már ismét, 2,8 százalékkal növekedtek, éves összehasonlításban azonban csaknem öttel elmaradtak az előző év azonos időszakától.