Magára talált a japán járműipar

Pedig a több hónapos kárelhárítás és az alkatrészbeszerzések átstrukturálása révén az utolsó három hónapban már 10 százalékot meghaladó volt a termelésnövekedés. Éppen ideje volt a gyártás fellendülésének, hiszen a cunami előtt a világválság miatt csökkent a szigetország gyárainak termelése. A legfrissebb adatok szerint decemberben már 13,4 százalékkal haladta meg a legyártott 848 ezer személy- és teherautó a 2010. decemberi mennyiséget.

A katasztrófasorozat persze nem csupán a járműgyárak és beszállítóik életét nehezítette meg, érthető, hogy a vásárlói kedv is alaposan megcsappant. A japánok 16,3 százalékkal kevesebb, alig több mint 3,5 millió japánban gyártott személykocsit vettek a múlt év során. Mert vásároltak importált, külföldön készült japán autót is, mégpedig 50 000 Nissant, 15 4000 Toyotát, 3000 Suzukit és 945 Hondát. Összesen csaknem 70 ezret a 205 ezer importált kocsi közül.

A legnagyobb mennyiségben behozott külföldi márka a Volkswagen (50 635), a BMW (34 195), a Mercedes (33 212) és az Audi (21 166) volt. Két szám ugyanakkor különösen érdekes a listán. Mert az érthető, hogy a japán gazdagok 386 Ferrarit vettek. De az végképp érthetetlen, hogy az alapvetően nyersanyagszegény és ezért zsigerből takarékos, a miniatürizálásban nem véletlenül élenjáró Japánban a „világ legbutább személyautója Hummerből is elkelt 293 darab.

De nézzük a kivitelt is. A közúti járműexport 8 százalékkal, 4,464 millióra csökkent, ebből 3,93 millió volt a szintén 8 százalékkal kevesebb személyautó. Érdekes módon ugyanakkor az iparág exportbevétele egy százalékkal nőtt, 142,127 millió dollárra, ebből 40,24 millió volt az alkatrészkivitel értéke.