Nagykereskedést nyitott a Reál

– Egy-egy raktáráruházat létesítettek a fővárosban és Pécsett. Miért éppen most és miért éppen ott?

– Azért, mert ellátási űr keletkezett. Budapesten 6500 négyzetméter az áruház, és ezer négyzetméternyi központi irodát hoztunk létre, a pécsi, amely két városrész között van és kiválóan alkalmas a lakosság kiszolgálására is, 4500 négyzetméteres. Közel 200 millió forintos beruházás előzte meg az összesen közel egymilliárd forint értékű árukészlettel induló két C+C (cash and carry) raktáráruház nyitását. Mindkét épületbe hosszú távú bérleti szerződéssel és vételi opcióval költöztünk be, és 2-3 éven belül szeretnénk mindkettőt megvásárolni. Az ellátási űr pedig azért keletkezett, mert december 15-én kivált a Reál Hungária Élelmiszer Kft. beszerzési társulás egyik alapító tulajdonosa, a nagykereskedő Arzenál Kft., amely ellátta a budapesti és pécsi boltjainkat. Eddig a Reál Hungária nem nagykereskedett, mostantól viszont a két raktáráruház Pest megyében, valamint Fejér, Baranya, Tolna és Somogy megyében közvetlenül szállít a bolthálózatnak. Emellett a hálózaton kívüli kereskedők számára is megnyitjuk, akárcsak a Metro. Harmadsorban pedig a lakosság számára is nyitva lesz, bár számukra – kevesebb, mint 5 százalékkal – magasabb árat számol a kassza, mint a viszonteladóknak. Az a célunk, hogy a magánvevők a hipermarketek árszintjénél olcsóbban tudjanak bevásárolni, jóllehet raktáráruházi körülmények között.

– Az Arzenál kiválásával azonban nemcsak a tulajdonosi kör, hanem a Reál bolthálózata is szűkült.

– Valóban: 630 Reál üzlet volt a kiválás előtt, és 540 maradt. A kisebb, nem a beszerzési tárulás tulajdonosi köréhez tartozó Reálpont boltok száma továbbra is 1700 körül van. A csoport tavalyi forgalma az Arzenál 15 százalékos részesedésével együtt megegyezett a 2010-es 360 milliárd forinttal volt, és az idei terv ennek megismétlése.

– Egyelőre csupán a Reál, a CBA s a Coop válthat be Erzsébet-utalványt, és az Országos Kereskedelmi Szövetség honlapja szerint a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. továbbra sem kötött elfogadóhelyi szerződést nemzetközi élelmiszerlánccal.

– Azt gondolom, megszületik a megállapodás. Másrészt nagyon helyes döntésnek tartom, hogy az állam a kezébe vette az utalványkibocsátást és hogy az Erzsébet-utalvány profitja magyar kézben marad. A három piacvezető utalványforgalmazó a mérlegük szerint ugyanis nagy nyereséggel dolgozott. A három francia cég közül kettő 2010-ben 2,38, illetve 2,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el 4,77, valamint 5,15 milliárdos árbevétel mellett. Az utalványforgalmazó kétszer szed díjat: egyszer akkor, amikor eladja a munkáltatónak, másodszor pedig, amikor visszaveszi a kereskedőtől. Úgy tudom ugyanakkor, egy multinacionális lánctól – mivel az nagyobb menynyiséget váltott be – kisebb jutalékért vették át a szelvényeket, nem is beszélve a francia kereskedelmi láncokról. De ezt is tudomásul vettük. Az utalvány kapcsán kialakult polémiához azért annyit hozzátennék, hogy a magyar kereskedők húsz éven át versenyhátrányban voltak a multikkal szemben. Más országokban azonban nincs arra példa, hogy a hazai kereskedőket ne védenék valamilyen módon a külföldi láncokkal szemben.

– Nem késői piacvédelemről beszélni?

– Nézze: a kilencvenes évek közepén előbb megjelent a Metro, majd jöttek a hipermarketek, és sokat lehetett hallani, nem lesz magyar élelmiszer-kereskedelem. Majd az elmúlt évtizedben beléptek a hard diszkontok, amelyek az uniós csatlakozás óta vámmentesen hozhatták be a saját márkás termékeiket külföldről, és újből temetni kezdték a magyar láncokat. Mi pedig semmilyen pozitív diszkriminációban, sem támogatásban nem részesültünk, hogy felvehessük a versenyt a nagy tőkehátterű multinacionális cégekkel. Az elmúlt két évtizedben mindenki ott nyitott üzletet, ahol akart, akkor volt nyitva, amikor akart, úgy értékesített beszerzési ár alatt, úgy élt vissza az erőfölényével, ahogy akart. Vadkapitalizmus volt a javából. Sokkal nagyobb lehetőséget biztosított a multinacionális vállalatoknak a hatalmas tőkehátterük, amellyel a magyar kereskedők persze nem rendelkeztek. Mi mégis tudomásul vettük a helyzetet, és nem kértünk állami támogatást.

– És mi a véleménye a dohánykereskedelem átalakításával kapcsolatos tervekről?

– A dohánykereskedelem állami monopóliummá tételével akár 15 ezer munkahely is megszűnhet a kiskereskedelemben. A cigaretta alacsony árrésű, fix áras termék, ami azonban a kis boltok forgalmának jelentős részét teszi ki. Ez az a bizonyos „sűrű fillér”, ami nagyon fontos a családi boltocskák számára. Ugyanakkor a feketekereskedelem újbóli bővülését eredményezheti a törvénytervezet elfogadása, és így csökkenhet a költségvetési bevétel is.

– A KSH szerint az élelmiszerüzletek decemberben nagyjából annyi árut adtak el, mint egy évvel korábban, az év egészében pedig csak 0,4 százalékkal nőtt az eladott árumennyiség.

– Tegyük hozzá, hogy ez a stagnálás négyéves csökkenés után következett be. Másrészt sok változás volt a közelmúltban: emelkedett az áfa, itt van a kötelező béremelés, amely a bérköltségek megugrását hozta, jött a népegészségügyi termékadó-emelés, drágult az üzemanyag, és ezek hatása mind a kereskedelmet sújtja. Nem is csoda, hogy a nagykereskedők idei januári-februári forgalma nagyon jelentős mértékben visszaesett a tavalyi első két hónaphoz képest: az egész szakma panaszkodik.

Demeter Kálmán-->