Pályázatözön az egészségügyben

2007 és 2013 között három típusú programban összesen 453 milliárd forint uniós támogatás használható fel egészségügyi fejlesztésekre. A jelenlegi uniós pályázati ciklusból tehát két év van már csupán hátra a hétből, a pénz java része azonban még mindig felhasználásra vár: a TIOP-keret mintegy 50, míg a TÁMOP-források alig 15 százalékát költöttük el eddig – derül ki Dózsa Csaba, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója legfrissebb elemzéséből. Az egészségügyi közgazdász szerint a lemaradás az onkológiai fejlesztési programokban a legnagyobb, ahol az eltelt öt esztendő érdemi fejlesztésre gyakorlatilag nem volt elég, csak pályáztatásra jutott idő. A cél ezen a területen egyébként nem kisebb, mint a teljes sugárterápiás eszközpark megújítása, valamint egy új onkológiai központ kialakítása Veszprémben.

Dózsa Csaba úgy látja: a tapasztalatok szerint minden kormány leginkább „betonozni szeret”, kistérségi új szakrendelők építésével, profilváltó kórházak csinosításával szívesebben foglalkozott az előző és a mostani kabinet is, mint a szervezetfejlesztéssel, a humánerőforrás képzési programjaival vagy a népegészségügyi programokkal. Ezt látszik alátámasztani Szócska Miklós egészségügyi államtitkárnak egy tavaly év végi nyilatkozata is: „Látni fogják, hogy épülnek a kórházak, rendelők szerte az országban. Magam is avattam már olyan épületet, amelynek én tettem le az alapkövét” – mondta a szakpolitikus.

Az egészségügyi közgazdász véleménye szerint azonban az új rendelőkkel, kórházi tömbökkel tovább torzul az egészségügy amúgy is meglehetősen széttagolt struktúrája. Ráadásul az ellátás szervezettsége önmagában ettől nem lesz jobb, ahogyan több orvos és nővér sem „terem” – fogalmaz Dózsa Csaba.

2007 óta az egészségügyi rendszer szerkezeti átalakításának infrastrukturális támogatására – nagyrészt ez szolgálja új szakrendelők létrehozását a kistérségekben – 32 pályázóval kötöttek szerződést, és több helyen be is fejeződtek a munkálatok. Az Új Széchenyi-terv 2012-ben megjelenő egészségügyi pályázataiban pedig további tízmilliárd forintot szánnak a járóbeteg-szolgáltatások fejlesztésére.

A „betonozáson” túl – most, hogy az állam lesz a legnagyobb kórháztulajdonos – a kórházi rendszer átalakítása, ésszerűsítése is fontos kormányzati cél lett. Az ezt szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre 44 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az összeg jelentős részének felhasználását az egészségügyi államtitkársághoz tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) koordinálja majd. Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója ezt kifejezetten pozitívan értékeli. „Évek óta vesszőparipám az uniós forrásfelhasználás racionalizálásának szükségessége. A széttagoltság megszüntetése a ma elsődleges prioritásként megjelenő gyorsítás irányába hat” – vélekedett.

A szakember ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a már megkezdett beruházásoknál sok esetben támogatáskompenzációra van szükség, hiszen annak idején a 2008–09-es áfakulcsok, illetve az akkori euró-árfolyam volt a tervezés alapja, ami már idejétmúlt, kevés köze van a jelenlegi adatokhoz. Ésszerűnek tűnik tehát az a törekvés, hogy e különbözet finanszírozásának feladatát a GYEMSZI, mint fenntartó, illetve az NFÜ, mint kiíró közös erővel oldja meg. Az uniós pályázatok körül kétségtelenül rengeteg lesz a következő időszakban a teendő: az egészségügyi államtitkárság tájékoztatása szerint az ÚSZT idei tervei között mintegy negyven egészségügyi célú pályázat szerepel, előreláthatólag több mint 150 milliárd forint forinttal.

-19 kórházat támogattak a kis súlyú újszülöttek, illetve koraszülöttek gyógyítására szolgáló PIC-ek, NIC-ek fejlesztésében

-8 szerződést írtak alá Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban pályázatokra, amelyek döntően nagy kórházakhoz tartozó fejlesztéseket jelentenek

- több mint 300 egészségre nevelő, szemléletformáló életmódprogram kapott már támogatást (önkormányzatok, civilszervezetek szervezhetnek ebből programsorozatokat)

-csaknem 100 olyan képzési pályázat nyert, amelyet munkavállalók, illetve munkaadók is benyújthattak

Haiman Éva–Tar Gábor Sürgősségi osztályok , koraszülött-ellátók, civilek a nyertesek között -26 pályázó nyert a sürgősségi ellátás fejlesztésére kiírt pályázatokon

-19 kórházat támogattak a kis súlyú újszülöttek, illetve koraszülöttek gyógyítására szolgáló PIC-ek, NIC-ek fejlesztésében

-8 szerződést írtak alá Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban pályázatokra, amelyek döntően nagy kórházakhoz tartozó fejlesztéseket jelentenek

- több mint 300 egészségre nevelő, szemléletformáló életmódprogram kapott már támogatást (önkormányzatok, civilszervezetek szervezhetnek ebből programsorozatokat)

-csaknem 100 olyan képzési pályázat nyert, amelyet munkavállalók, illetve munkaadók is benyújthattak -->