Óriási változás előtt a számvitel - Mire érdemes figyelni?

Molnár Gábor, a Deloitte Számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója elmondta: a kedvezőtlen globális gazdasági folyamatok hatására bekövetkezett üzleti bizalomvesztést a transzparensebb beszámolók készítése ellensúlyozhatja a jövőben. A nemzetközi standardok szerinti beszámolót készítő vállalatok a külföldi partnerek és befektetők számára vonzóbbak lehetnek.

A Deloitte az elemzés során egy Svájcban készült hasonló felmérés eredményeit vette viszonyítási alapnak. A felmérés egyértelművé teszi, hogy amellett, hogy a pénzügyi beszámolók megfelelnek az IFRS szabályozásának, van néhány olyan tényező - mint például a közérthetőség és a transzparencia - amire nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a hazai cégeknek.

A Deloitte Kft. szakértője elmondta: A pénzügyi év vége és a pénzügyi kimutatás közzététele között eltelt napok átlagos száma a hazai felmérésben résztvevő cégeknél 92 nap (a francia CAC 40 tőzsdeindexben szereplő cégek esetében ez 56 nap, míg a brit FTSE 350 index vállalatainál 59 nap), ami jelentősen hosszabb időszak a nyugati régió országainak adataihoz képest. A befektetők szempontjából a túl későn közétett adatok növekvő kockázatot jelenthetnek, hiszen általánosságban minél frissebb és relevánsabb információra van szükségük. Az érem másik oldala viszont, hogy a később publikált beszámolók pontosabbak.

Molnár Gábor elmondta: Az eredménykimutatás és a mérleg terjedelmére vonatkozóan az IFRS nem tartalmaz pontos előírást, így azt minden cég a saját működése szerint alakítja ki. Az értelmezés megkönnyítése végett ajánlatos azonban az információk minél tömörebb és koncentráltabb bemutatása; a részletesebb adatokat pedig érdemesebb a kiegészítő mellékletben közzétenni. Minden beszámoló természetszerűleg tartalmaz becsléseket, ilyenek például a tárgyi eszközök hasznos élettartama és értékcsökkenése, vevők és készletek értékvesztése, céltartalékok, valós értékek. Problémát az jelent, hogy a cégek 39 százaléka a főbb feltételezéseket és becslési bizonytalanságokat csak általános közzétételekben mutatta be, vagy egyáltalán nem tette közzé.

Molnár Gábor elmondta: A goodwillel rendelkező cégek 44 százaléka nem közölt megoszlást a pénztermelő egységei között. Ez rendkívül alacsony arány, hiszen az IFRS előírásai szerint ennek közlése kötelező lenne. A befektetők és elemzők kiemelt figyelmet fordítanak az utóbbi években arra, hogy a könyvekben szereplő goodwill vajon megtérül-e.

Csak a cégek 14 százaléka jelenítette meg az év végi céltartalékokkal kapcsolatos jövőbeli eseményekre vonatkozó főbb feltételezéseit. Ez a rendkívül alacsony arány azt mutatja, hogy a legtöbb vizsgált cég nem fejti ki becsléseit külső fél felé. Fontos lenne, hogy hangsúlyosabban figyelembe vegyék a működésük által érintett felek érdekeit és elvárásait, hiszen ez több tekintetben is vonzóbbá teheti őket a piac szereplői szemében.