Vízi csata szólhat bele a gázprojektekbe

 A mintegy 17 négyzetkilométeres területet érintő nézeteltérésről Cristian Diaconescu román külügyminiszter számolt be a sajtóban. Egyúttal felpanaszolta azt a módot is az Agerpres szerint, ahogyan Bulgáriában állítólag bánnak a román kisebbséggel, vagyis úgy tűnhet, mintha a két ügy között kapcsolat lenne.

A vita az említett, 17 négyzetkilométeren túl közvetve az összesen 350 négyzetkilométeres, különleges gazdasági térségnek minősített, háromszög alakú, és Románia, Bulgária, valamint Törökország által körbevett tengeri területet érinti, a szárazföldön pedig a Duna mint határfolyó térségét, amely a tenger elérése előtt két hatalmas ágra válik szét. Közleménye szerint a román külügyminisztériumot két közelmúltbeli fejlemény sarkallta arra, hogy nyilvánosságra hozza a vitát.

Egyrészt januárban Bulgária olyan part menti olaj- és gázlelőhelyekre írt ki uniós feltárási tendert, amelyek részben romániai vizeken vannak – emiatt fájhat tehát most az Exxon feje –, márciusban pedig az orosz Gazprom és a bulgáriai Bulgargaz vezetői úgy rajzolták át a Déli Áramlat nyomvonalát, hogy a cső Bulgáriánál éri el a szárazföldet. (Utóbbiról a bulgáriai Novinite számolt be.)

Románia tehát olyan helyzetben van, hogy miatta csúszhatnak ezek a beruházások. Ha a jogi csata az ő javára dől el, különleges gazdasági zónája közvetlenül határos lesz Törökországéval, így hozzáférne az ottani part menti gázvezetékekhez, ahelyett, hogy a Bulgária felől várt Nabucco gázából kelljen vásárolnia. Egyúttal a Déli Áramlat nyomvonala a Románia és Törökország közötti keskeny sávba esik majd a mostani, bulgáriai felségvizek helyett. Jó eséllyel tehát az ExxonMobil és a Déli Áramlat is módosítani kényszerülhet a terveit, és könnyen megeshet, hogy a Gazprom és Bulgária kénytelen lesz felkérni Romániát, engedje, hogy a Déli Áramlatot romániai vizeken fektessék le.