Benzinárcsúcs: A Mol kezét megköti az importalapú árképzés

Mától literenként átlagosan 454 forintra nő a benzin és 442 forintra a dízelolaj ára a hazai töltőállomásokon. Az újabb árrekordok 19, illetve 18 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál. Ám a termékárakra ható tényezők a drágulásnak csak a bő harmadáért felelősek, a többiért az adók, amelyek a kútárak közel kétharmadát teszik ki. Az áremelkedés mögött alapvetően az olaj drágulása és a forint/dollár ­árfolyam alakulása áll.

Más országokban is magas az üzemanyagok az adótar­talma, de szomszédjaink közül – forintra átszámolva – csak Ausztriában és Szlovákiában kerül többe a benzin és a dízel, mint Magyarországon. Ebben szerepe lehet az e két országban használt euró és a forint árfolyama arányának is. Romániába, Ukrajnába és Szerbiába még érdemes lehet átmenni tankolni, bár erre a hazai szabályozás kevés teret ad.
A magas ár főként a lakos­sági autótulajdonosokat kényszeríti a már eddig is visszafogott fogyasztásuk kisebbre vételére. Az áruszállításban viszont nem az ott használt dízel ára határozza meg a felhasználás mennyiségét, hanem a szállítási megrendelések nagysága. (De az üzemanyag drágulása megjelenhet a szolgáltatás, azon keresztül pedig a szállított áru árának emelkedésében.)

Az üzemanyagpiac szűkülését mutatják a friss statisztikák is. Az év első három hónapjában 4,1 százalékkal, 266,6 millió literre csökkent a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tagjai által eladott benzin mennyisége az előző év azonos időszakához képest, a dízeleladások pedig 1,9 százalékkal, 340,9 millió ­literre zsugorodtak. Mint Wilde György, a szövetség főtitkára a Világgazdaságnak rámutatott, a piaci tendencia még ennél is rosszabb, hiszen már a 2011-es forgalom is nagyon gyenge volt, sőt, előtte a 2010-esek is.

Idén az első negyedévben ­közel negyedével kevesebb benzint adtak el együtt a MÁSZ-tagok, mint 2009 első három hónapjában, gázolajeladásaik pedig bő tizedével estek. A MÁSZ adatai a tendencia miatt fontosak, de nem adnak teljes képet. Tagvállalatai ugyanis a hazai benzinértékesítésnek csak 80–85 százalékát fedik le, a többi benzint a márkanév nélküli, úgynevezett fehér kutak értékesítik. Utóbbiak eladnak dízelt is, de e szegmensben még kisebb a MÁSZ részese­dése, mert a dízel 30–40 százaléka eleve nem a benzinkutakon keresztül, hanem közvetlenül jut el a felhasználókhoz.

A kisebb forgalomra a hazai üzemanyag-kiskereskedők egy része prémiumtermékek piacra dobásával válaszol (Shell, OMV, Mol, Agip), mások (Lukoil) tartják magukat az átlagosnál alacsonyabb áraihoz, és mindannyian extra szolgáltatásokkal, pontgyűjtő- és más akciókkal igyekszenek vonzóbbá tenni magukat a vevők előtt. Új kutakat már évek óta csak a fehér foltnak számító területeken nyitnak, vagyis az újonnan épült utak, autópályák mentén. Úgy igyekszenek növekedni, hogy nagyobb forgalmú, jobb helyen lévő egységeket vásárolnak, bérelnek vagy szerződnek le franchise-partnerrel, miközben megszabadulnak a legrosszabban szereplő töltőállomásoktól.

A jelen piaci helyzettel kapcsolatos kérdésünkre a lapunk által megkérdezett üzemanyag­-kiskereskedők óvatosan válaszoltak, mondván üzleti titokról van szó. A 243 kutat üzemeltető Shellnél emlékeztettek, hogy tavaly alapáron vezettek be egy ügyfeleik számára megtakarítást lehetővé tévő terméket, de árpolitikájukról és kútpiaci tervükről a belső szabályzatukban foglalt tilalomra hivatkozva semmit nem mondtak, még arról sem, hogy régiós összevetésben hol áll a Shellnél a magyar üzemanyagpiac. Csak azt erősítették meg, amit más is: a benzin hazai ­piaca jobban szűkül, mint a dízelé, és ugyanez a tendencia az egész régióban is.

Úgy tudjuk, a piac legnagyobb szereplője, a 364 töltőállomást üzemeltető Mol kezét megköti az importalapú árkép­zés, amelynél a nemzetközi kőolaj- és termékjegyzés árait, valamint a forint árfolyamát kell figyelembe vennie. A kiskereskedelemben a társaság mikropiacokon, azaz az egymás­nak versenyt diktáló közelségben lévő kutak között kényszerül ­rivalizálni. A társaságok hálózatain belül így aszerint alakulnak az árkülönbségek, hogy adott kútjaik hol helyezkednek el, hány benzinkút van egymás szomszédságában. A Mol­tól ka­pott tájékoztatás szerint az idén nem lesz jelentős változás a Mol-töltőállomások hazai számában.

Az Agipnál és a Lukoilnál elmondták, hogy az első negyedéves forgalmuk a várakozásaiknak megfelelően, a „gazdasági környezet változását kötetve”, illetve a szokásosnál hidegebb tél miatt is zsugorodott. Zouvala Marek, a Lukoil kiskereskedelmi igazgatója elégedett cégének a terv szerint alakult teljesítményével, áraikban nem várható változás. Ahogyan az Agipéiban sem – tudtuk meg Nagy István hálózati igazgatótól. „Hiába a magas ár, mivel Európában, Szlovénia mellett Magyarországon a legkisebb az üzemanyag-kiskereskedelmi árrés, már nincs benne olyan tartalék, amelynek a terhére engedhetnénk az árból” – mondta.

Az Agip olasz anyacége európai értékesítése azokban az országokban nem vagy alig csökkent, amelyek a válságból is jobban kifelé tartanak (Ausztriában és Németországban), a válság által jobban sújtottakban pedig erősebben. A 13 saját és 75 franchise töltőállomással rendelkező Agip Hungária az idén sem venni, sem építeni nem akar új benzinkutat, de lesz néhány új franchise-szerződése. Hamarosan megválik néhány egységétől, mert az Esso korábbi bekebelezésével az M7-es autópálya bizonyos szakaszain „kútbő­sége” lett. A fölös számban lévő töltőállomásokat más helyeken lévőkre cseréli.

A 76 egységből álló, hazai Lukoil hálózat terveiről csak annyit tudtunk meg Zouvala Marektól, hogy az orosz anyacég idei beruházási stratégiájában azok a térségek vannak előtérben, ahol a Lukoil termel vagy finomít olajat, de Magyarország ettől még stratégiai fontosságú marad.

Kivonulhat az OMV a hazai piacról?

Nemrég felmerült, hogy az OMV kivonulhat a magyarországi üzemanyagpiacról. „Az OMV stratégiájához igazodva és a kihívásokkal teli működési környezetre reagálva terítéken van a csoport finomítási és értékesítési portfóliójának optimalizálása. Viszont még nem döntöttük el, hogy mely érdekeltségeket kell eladni, piaci híreket pedig nem kommentálunk” – válaszolt lapunknak az osztrák cég, hangsúlyozva: az érintett üzletág számára hosszú távon fontos marad.