BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sokaknak már A kategóriára is futja - Budapest a legjobb irodahelyszín

A bérlők 75 százaléka 500 négyzetméter alatti irodát bérel és ehhez az igényhez alkalmazkodnak az irodaház tulajdonosok is a kialakítások során. Bérleti díjak tekintetében a főváros kiemelkedik a többi ország közül: a DTZ szerint 2016-ra Budapest lesz a legköltséghatékonyabb irodalokáció az európai régióban.

A 2011-es év rekord szintű bérlői aktivitása után 2012 első negyedévében a bérbeadás volumene visszaállt az előző években tapasztalt 50-60 ezer négyzetméteres szintre. Az 53.250 négyzetméter bérbeadott terület 32 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest, és 17 százalékkal maradt el a 2001 óta regisztrált átlagos negyedéves szinttől. A bérlők oldaláról a költözéssel járó plusz költségek, de még inkább a bérbeadók igen kedvező „bérlő-marasztaló” ajánlatai miatt a szerződéshosszabbítások aránya jelentősen megnőtt. A nettó bérbeadás aránya - ez az üres területek tényleges csökkenését eredményező tranzakciók arányát jelzi -, a 2005-és 2008-as időszakban regisztrált 55 százalékról 2009 és 2012 első negyedéve között 32 százalékra csökkent.

„Az üresedési ráta 2010-ben elérte a 24,8 százalékos rekord magasságot és azóta is tartja ezt a szintet. Mivel a nettó bérbeadás aránya továbbra is alacsony, erre az évre sem várhatunk jelentős javulást. Ugyanakkor, míg az elmúlt években jellemzően több iroda állt üresen Pesten, mint Budán, addig 2010 óta napjainkig, ha nem is jelentős mértékben, de megfordult ez az arány” – tette hozzá Maksay Éanna, a DTZ elemzője.

Az elmúlt negyedévben nagyságrendileg 130 bérleti tranzakciót regisztráltak a budapesti irodapiacon, ezek átlagos mérete 416 négyzetméter volt. A kisebb területek iránti kereslet meghatározó, a tranzakciók 80 százalékát 500 négyzetméter alatti területre kötötték. A DTZ adatai alapján a kisebb irodaegységek iránti kereslet felerősödött az elmúlt 3 évben; míg 2008-ig átlagosan a bérbeadások 65 százalékát tették ki az 500 négyzetméter alatti szerződésék, addig 2009 és 2012 első negyedéve között ez az arány 75 százalékra nőtt.

Ezen belül is a 200 négyzetméter alatti bérbeadások aránya átlag 31 százalékról 46 százalékra nőtt, és számos, még ennél is kisebb, 100 négyzetméter alatti igény jelent meg a piacon. „A csökkenő bérleti díjak mellett ma már a korábban többnyire lakásokban működő kisebb cégek is megengedhetik maguknak, hogy B vagy akár A kategóriás irodaházakba költözzenek. Ehhez a változáshoz számos irodaház tulajdonos alkalmazkodott, és alakított ki épületeik egy-egy részében helyiségenként bérelhető kulcsrakész, de bútorozatlan irodaterületeket, melyek nagy részét sikeresen bérbe is adták” – tette hozzá Horváth Franciska.
 
A bérleti díjak nem változtak 2011-hez képest, a központi fekvésű prémium  kategóriás irodaházakban 14-16 euró/m²/hó, a hasonló kategóriájú, nem központi fekvésű irodaépületekben 10,5-12,5 euró/ m²/hó, a „B” kategóriás épületekben pedig 8-10 euró/ m²/hó között mozognak a kínálati nettó bérleti díjak. A DTZ az európai régión belül a budapesti piacot a legkedvezőbbek közé sorolja bérleti díjak és a hozzá kapcsolódó költségek terén.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.