Tarthat támadásoktól az állami tulajdon miatt a negyedik szolgáltató

Nem kapkodta el bemutatkozását az állami tulajdonban lévő új mobilszolgáltató. Bár a médiahatóság – esetenként szokatlanul gyors – döntéseinek köszönhetően akár már április elején megkezdhette volna a hálózatépítést az MPVI névre keresztelt társaság, a cég bemutatkozására mostanáig várni kellett. A késlekedés eredményeként a cég alapszabálya már egy nappal a mai hivatalos leleplezés előtt nyilvánossá vált.
Az új szolgáltatóról azt már korábban tudni lehetett, hogy a pályázaton induló konzorcium tagjai nem egyenlő részesedést kapnak majd, s ezt a vállalat alapszabálya is megerősíti.

Az MPVI Zrt.-ből az értékesítésért felelős Magyar Posta (MPL) 10 százalékkal részesedik, míg a finanszírozást biztosító MFB és az infrastruktúrát adó MVM egyaránt 45 százalékos tulajdonhányadot szerzett. A társaságot egyébként a három állami vállalat félmilliárd forintos alaptőkével hozta létre, amit a tulajdonosok teljes egészében pénzbeli hozzájárulásként bocsátottak az új cég rendelkezésére. Utóbbi nem jelent nagy meglepetést: ugyan felmerült, hogy az MVM az infrastruktúra egy részét apportként beviszi a cégbe, de ezt már korábban is cáfolták az érintettek.

A társaság öttagú igazgatóságába jórészt az alapító cégekhez köthető személyek kaptak helyet. Az alapszabály szerint a testület tagjai között ott van Kalmár István, aki 2010 nyarán mondott le a Posta elnöki posztjáról, illetve Schmidt Pál, aki egy évvel később állt fel az MPL vezérigazgatói székéből. Az MVM-et Tokai Magdolna üzletfejlesztési osztályvezető, az MFB-t pedig Majoros Sándor, a bank felügyelőbizottsági tagja képviseli, s rajtuk kívül tagja még az igazgatóságnak Lehoczki Gábor is. A vezérigazgatót ugyan az alapszabályban még nem nevezték meg, ágazati pletykák szerint azonban az operatív irányítást is minden bizonnyal Schmidt Pálra bízzák majd.

Miután az alapszabály nyilvánosságra kerülésével már a személyi kérdések nagy részére is választ kaptunk, a mai bemutatkozásnál minden bizonnyal mindenki a cég stratégiájára lesz kíváncsi, amiről egyelőre semmit nem tudni. Szakértők szerint valószínűsíthető, hogy első körben az állami szféra lesz a fő célcsoport, ám ez a kör nem elég nagy egy szolgáltató eltartásához, más szegmensekben pedig nehéz lesz meggyőznie az MPVI-nek a szolgáltatót csak végső esetben váltó fogyasztókat.

Nem könnyíti meg a társaság helyzetét az sem, hogy a közeljövőben még számíthat támadásokra a 100 százalékos állami tulajdon miatt is. Bár a mobilszektorban korántsem ritka az állami szerepvállalás, a fejlett országokban nem általános, hogy többségi részesedése legyen a kormányzatnak egy ilyen cégben. Ez inkább a feltörekvő ázsiai országok, így például India, Vietnam, Banglades, Afganisztán, Indonézia és Kína sajátja (állami tulajdonban van a közel 700 millió előfizetőjével a világ legnagyobb mobilszolgáltatójának számító China Mobile is).

Európában mindössze két mobilszolgáltatóban van többségi tulajdona a kormányzatnak: a svájci Swisscomban 57, a norvég Telenorban 54 százalék. A fejlett országok többségében – így Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Japánban – s a szovjet utódállamokban a kisebbségi részesedés a jellemző.