Vezetők vannak, stratégia nincs

Nem kapkodta el bemutatkozást az állami tulajdonban lévő új mobilszolgáltató. Bár a médiahatóság – esetenként szokatlanul gyors – döntéseinek köszönhetően akár már április elején megkezdhette volna a hálózatépítést az MPVI névre keresztelt társaság, a cég bemutatkozására mostanáig várni kellett.

A késlekedés eredményeként a vállalat alapszabálya már egy nappal a mai hivatalos leleplezés előtt nyilvánossá vált. Az új szolgáltatóról azt már korábban tudni lehetett, hogy a pályázaton induló konzorcium tagjai nem egyelő részesedést kapnak majd, s ezt a vállalat tegnap óta elérhető alapszabálya is megerősíti. Az MPVI Zrt.-ből az értékesítésért felelős Magyar Posta (MPL) 10 százalékkal részesedik, míg a finanszírozást biztosító MFB és az infrastruktúrát adó MVM egyaránt 45 százalékos tulajdonhányadot szerzett.

A társaságot egyébként a három állami vállalat félmilliárd forintos alaptőkével hozta létre, amit a tulajdonosok teljes egészében pénzbeli hozzájárulásként bocsátottak az új cég rendelkezésére. Utóbbi egyébként nem jelent komolyabb meglepetést, mert ugyan felmerült, hogy az MVM az infrastruktúra egy részét apportként beviszi a cégbe, ezt azonban már korábban is cáfolták az érintettek. A társaság öttagú igazgatóságába jórészt az alapító cégekhez köthető személyek kaptak helyet. Az alapszabály szerint a testület tagjai között ott van Kalmár István, aki 2010 nyarán mondott le a Posta elnöki posztjáról, illetve Schmidt Pál, aki, egy évvel később állt fel az MPL vezérigazgatói székéből. Az MVM-et Tokai Magdolna üzletfejlesztési osztályvezető, az MFB-t pedig Majoros Sándor, a bank felügyelőbizottsági tagja képviseli, s rajtuk kívül tagja még az igazgatóságnak Lehoczki Gábor is.

A vezérigazgatót ugyan az alapszabályban még nem nevezték meg, ágazati pletykák szerint azonban az operatív irányítást is minden bizonnyal Schmidt Pálra bízzák majd. Miután az alapszabály nyilvánosságra kerülésével már a személyi kérdések nagy részére is választ kaptunk, a mai bemutatkozásnál minden bizonnyal mindenki a cég stratégiájára lesz kíváncsi, amiről egyelőre semmit nem tudni. Ágazati szakértők szerint valószínűsíthető, hogy első körben az állami szféra lesz a társaság fő célcsoportja, abban azonban mindenki egyet ért, hogy ez a kör nem elég széles egy szolgáltató eltartásához, más szegmensekben pedig igen nehéz lesz meggyőznie az MPVI-nek a szolgáltatót csak végső esetben váltó fogyasztókat. Nem könnyíti meg a társaság helyzetét az sem, hogy a közeljövőben még számíthat támadásokra a 100 százalékos állami tulajdon miatt is.

Bár a mobil szektorban korántsem ritka az állami szerepvállalás a fejlett országokban azonban nem általános, hogy többségi részesedése legyen a kormányzatnak egy ilyen cégben. Ez inkább a feltörekvő ázsiai országok, így például India, Vietnám, Banglades, Afganisztán, Indonézia és természetesen Kína sajátja (állami tulajdonban van a közel 700 millió előfizetőjével a világ legnagyobb mobilszolgáltatójának számító China Mobile is). Európában mindössze két mobilszolgáltatóban van többségi tulajdona a kormányzatnak: a svájci Swisscomban 57, a norvég Telenorban 54 százalékos részesedéssel bír az állam. A fejlett országok többségében – például Németországban, Franciaországban, Ausztriában és Japánban –, valamint a szovjet utódállamokban is ezzel szemben a kisebbségi részesedés a jellemző.