A Manpower 41 országban végezte el reprezentatív felmérését, Magyarországon 750 cég vett részt a kutatásban. Magyarországon - a globális átlaggal megegyezően - a megkérdezettek több mint harmada, 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt. Tavaly ez az arány csak 23 százalék volt.
Az eredmények szerint idén a legnehezebben betölthető munkakörök Magyarországon a szakmunkási, a gépkezelői, a mérnöki, és az értékesítői állások.
A cégek nehezen találnak ezenkívül vendéglátóipari személyzetet, sofőröket, könyvelőket, pénzügyi munkatársakat, informatikusokat, adminisztratív, irodai és személyi asszisztenseket, illetve csoportvezetőket.
A magyar munkaadók 52 százaléka szerint a szakemberhiánynak semmiféle hatása nincs a cég működésére, és csupán 23 százalék véli úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nagy gondot okoz.
A nemzetközi összesítés szerint a munkaadók 56 százaléka szerint egyáltalán nincs, vagy csak alacsony hatással van egy cég működésére, ha az üres álláshelyet nem sikerül rövid időn belül betölteni. Ez a hatás a megkérdezettek 31 százaléka szerint alacsony, míg egynegyedük úgy véli, hogy a szakemberhiány egyáltalán nincs hatással a cég működésére.
A tavalyi felmérésben ugyanakkor a munkaadók az ugyanilyen mértékű szakemberhiányt még jóval nagyobb problémának látták - hangsúlyozza a Manpower a közleményben.
Idézik Kiss Juditot, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatóját, aki úgy látja: a munkaadók világszerte kezdenek hozzászokni a szakemberhiányhoz, amely a globális recesszió elmúltával a jövőben egyre súlyosabbá válik. "Ez a kényelmes, beletörődő álláspont azonban komoly veszélyt jelent, hiszen a cégek fejlődésének - és általában a gazdasági növekedésnek - a kulcsa a jól képzett munkaerő" - hangsúlyozza a szakember.
A legnagyobb problémának azt tartják a munkaadók, hogy az álláskeresőknek szakmai vagy technikai képességei hiányosak, illetve holtversenyben első, hogy egyáltalán nincsenek pályázók. A problémák rangsorát Magyarországon a gyakorlat hiánya vezeti, második a szakmai vagy technikai képességek hiánya, a harmadik pedig az, hogy a jelentkezők magasabb fizetést szeretnének, mint amennyit a munkaadó ajánlani tud.
Arra a kérdésre, hogy milyen stratégiát dolgoztak ki arra, hogy megoldják a nehézségeket, amelyeket a munkaerő felvétel okoz, a legtöbben (25 százalék) azt válaszolták, hogy olyan jelentkezőt választanak, akinek ugyan hiányoznak bizonyos szakmai készségei, de képes elsajátítani azokat. Ez a magyar munkaadóknál is népszerű megoldás (32 százalék), de megelőzi (38 százalék) a már meglévő munkatársak képzése.
A felmérés szerint egyébként Japánban van a legnagyobb hiány szakemberekből, itt a munkaadók 81 százaléka küzd nehézségekkel, amikor alkalmazottat keres. A lista élén van még Brazília, mindössze 10 százalékponttal lemaradva Japán mögött. Európában Bulgária jelentette a legnagyobb szakemberhiányt: a cégek 51 százaléka nehezen talál megfelelő munkaerőt, de a német munkaadóknak is az átlagosnál nagyobb nehézségeket okoz a munkaerő felvétel.
Míg tavaly a lengyel munkaadók jelentették a legkisebb szakemberhiányt - mindössze 4 százalékuk nyilatkozott problémákról, idén viszont már 37 százalékuk szembesült a jól képzett munkaerő hiányával. 2012-ben az ír munkaadók számoltak be a legkényelmesebb helyzetről: ott csupán 2 százaléknak jelent gondot a megfelelő munkatárs megtalálása.
A nemzetközi összesítés szerint az öt legnehezebben betölthető munkakör a szakmunkás, a mérnök, az értékesítő, a technikus és az informatikus pozíció.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.