Miért nem lehet feltüntetni a tojás kilós árát?

Várhatóan a Baromfi Termék Tanács (BTT) kezdeményezésére módosítja a kormány a termékek egységárának feltüntetésére vonatkozó szabályozást a jelenlegi tojáspiaci anomáliák miatt. A szervezet azért kezdeményezte a változást, mert meglátásuk szerint az üzletláncok az S-tojásokat látszólag olcsóbban kínálják, de a vásárlók a normál nagyságú termékekhez képest összességében kisebb tojástömeget vesznek.

 Ezért az "ár-súly arányt" tekintve a vásárlásra ráfizetnek, mert a termékekhez végeredményben drágábban jutnak. A BTT szerint fő változtatásként a kereskedők számára kötelezővé kellene tenni, hogy az üzletekben ne csak a forint/darab árat, hanem a minimálisan garantált nettó mennyiségre számított, legmagasabb forint/kilogrammos árat is tüntessék fel.

Az OKSZ mérései megerősítették, hogy egy kisebb méretű tojás kilóra számított „egységára” magasabb lehet a nagyobbnál. A legkönnyebb és a legnehezebb „L-es” doboznyi tojások között (egy dobozban 10 darab van) 1 dekagramm különbséget észleltek. Ez egy tojásra számítva 1-1 gramm. Nem sok, de különbség, viszont egy darab tojást kevesen vesznek.

A tojás kilós árfeltüntetésének legnagyobb gátja, hogy azonos méretosztályon belül is a dobozok súlya eltérő: azt meg tudja állapítani a vásárló, hány tojás van a dobozban, de hogy melyiknek mennyi a súlya, az már nehezebben megy. A pontos tájékoztatás követelménye azt jelentené, hogy minden dobozra rá kellene írni a benne lévő tojások súlyát, különben (lehet, hogy csak grammokban mérve is) pontatlan lenne a tájékoztatás. Így viszont a darabárból kiindulva (az nem változna, legalábbis eddig ez nem merült fel) minden különböző súlyú doboznyi tojás kilóra számított egységára más-más lenne. Ennyi árcédulának nincs hely a polcon.