Szelektál az új kvótakereskedelem

Az eddigieknél is komolyabb versenyképességi kérdéssé válik a vállalatok számára az általuk alkalmazott technológia fejlettsége az EU jövő évtől induló, harmadik szén-dioxid kvóta kereskedelmi időszakában.

 „Az eddigi két időszak tanulóidő volt, 2013-től viszont nem kerülhetők meg a kibocsátással arányos kvótavásárlási kötelezettségek, persze, derogációs lehetőség van” – jelentette ki az Energiainfó sajtóklubjában Szepesi Attila, a KPMG menedzsere.

A jövő évtől csak azon vállalatoknak nem kell kvótát vásárolniuk, amelyek a szakmában elérhető legjobb technológiát (BAT) alkalmazzák. Amennyivel elmaradnak a BAT-ként minősített szinttől, azzal arányosan kell fizetniük. E kötelezettségüket viszont műszaki fejlesztéseik révén, a referenciaszinthez való közelítésükkel csökkenthetik. (Budapesten épp most zárult a legjobb acéltechnológiákat bemutató konferencia.)

Magyarország 2012 januárjában halasztást kért a kvóták bevezetésére. Cserébe felajánlotta, hogy MVM 120 milliárd forint értékben megvalósít három olyan beruházást, amelyek összköltsége éppen megfelel az ingyen kért kvóta dott árfolyamon számolt árának. Ezért az MVM-nek 2020-ig egy szivattyús-tározós vízerőművet kell építenie – ez képviseli a 120 milliárdos tételen belül a meghatározó részt -, le kell fektetnie a magyar-szlovák összekötő gázvezetéket, és meghonosítani az energiafelhasználás okos mérési rendszerét.

Összesen 10 ország kérhetett halasztást, ebből 8 élt a lehetőséggel: Három éppen most kapta meg a derogációt, de e három ország kedvezményei is fokozatosan nullára csökkennek 2020-ig. A nyárra várhatóan minden ország – tehát Magyarország is értesül arról, hogy az uniós illetékesek hogyan döntöttek a kérelméről. Magyarország esetében az uniós illetékeseknek el kell dönteniük, hogy a felajánlott három beruházás mennyiben segíti a klímaváltozás lassítását. Az erőmű, bár megújuló alapú, alapvetően a villamos energia rendszer szabályozását célozza, a víz fölös árammal való felszivattyúzása pedig nem feltétlenül, bár jó eséllyel kapcsolódik a zöldáram termeléséhez. Jellemzően a szélturbinák és a paksi atomerőmű működhetnek olyan időszakban, amikor az országnak esetleg épp nincs szüksége villamos energiára, ebből a megközelítésből viszont a létesítmény a zéró emissziós energiatermeléshez köthető. A szlovák-magyar gázvezeték esetében azért számíthatunk szintén kedvező elbírálásra, mert a gázalapú áramtermelés a viszonylag kis káros anyag kibocsátású megoldások közé tartozik. Az okos mérés bevezetése az energia takarékosságon keresztül segítheti az uniós energiapolitikai célok megvalósítását.  

Az egyes országok által remélt derogációk ellenére mostaninál kétségtelenül nehezebb időszak várható az EU energiatermelő, s általában is ipari piacán 2013-tól, de több dologtól is függ, hogy az új helyzetre hogyan reagálnak majd a társaságok. „A kvóta egyik céljának annak kell lennie, hogy versenyképtelenné tegye a környezetszennyező technológiákat. Csakhogy, például a szén a többinél olcsóbb energiahordozó, vagyis versenyképességi megfontolásból egy szénerőmű tulajdonosának megérheti üzemeltetni a létesítményt a magas kibocsátási kvóták megfizetése mellett is” – mutatott rá Szepesi Attila. A villamos energia árának alakulása is erősen befolyásolni fogja azt, hogy a kvótakereskedelemben érintett társaságok milyen taktikázást választanak a harmadik kvótakereskedelmi rendszerben.

Ráadásul az EU fáradozása egymagában messze nem tűnik elégségesnek a globális klímahatások mérséklésére. 2009-es adatok szerint az uniós országok vállalatai együtt 2,6 gigatonna szén-dioxidot bocsátottak ki. Náluk viszont sokkal többet, 6,9 gigatonnát engedett a levegőbe Kína, amely nem kíván csatlakozni a kvótakereskedelemhez, de 5,2 gigatonna volt az USA, 1,6 gigatonna India és 1,5 gigatonna Oroszország kibocsátása is. Globális kvótakereskedelmi rendszer nélkül talán aligha érhető el érdemi eredmény, miközben a kvótavásárlás pluszköltségei miatt kétségtelenül romlik az abban részt vevő vállalatok versenyképessége a rendszeren kívüliekhez képest.