Kiemelt fontosságú beruházás lett a paksi atomerőmű bővítése. Magáról az építkezésről várhatóan csak az év végén döntenek, az ehhez szükséges javaslatcsomagot a Nukleáris Energia Kormánybizottságnak kell elkészítenie. A testület élén a miniszterelnök áll, kollégája két szakminiszter, az energiahivatal elnöke, valamint az MVM és az MVM Paksi Atomerőmű vezérigazgatói lesznek.
Miközben az ország hosszú távú áramellátása szempontjából egyedül az új atomerőművi blokkok építése tűnik reális megoldásnak, igen sok a kérdőjel azzal kapcsolatban, milyen finanszírozással, tulajdonosi konstrukcióban, mekkora hazai beszállítói aránnyal, milyen blokkok épüljenek, és persze, mikor. Utóbbi például azért érdekes, mert, ha túl sokáig várunk, akkor a Paks 2 erőmű előtt létesülő, külföldi blokkok áramával túlterhelt árampiacon kell helyet keresnünk a villamos energiánknak, ha pedig túl korán, akkor túl sokáig működnek párhuzamosan a végleg leállítandó, és az új paksi blokkok. Egyes szakmai aggályok szerint ezen években túl magas lesz az ország atomenergiától való függése, és ez esetben sem tudunk majd mit kezdeni a rengeteg villamos energiával.
„Az első új paksi blokk 10 évig üzemel párhuzamosan a meglévő, 4-es blokkal, és 14 évig a négyessel, ha tartjuk az előzetes terveket. Pontosabb becslés csak a rendereztetés után adható, ha már tudjuk, hogy kitől és hány új blokkot veszünk, s ismerjük a beruházás ütemezését is” – válaszolt a Világgazdaságnak az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója. Hamvas István nem aggódik amiatt, hogy majd nem lesz piaca az áramunknak. Igaz, erre az időszakra valóban fel kell készülnünk kereskedelmileg és szabályozás szempontjából is. A többletárammal azonban ki lehet majd váltani az áramimport, amely a tavalyi felhasználásunkban 15 százalékot– 5200 gigawattórát – képviselt. Az is ismert, hogy 2020-25-ig 3-4 ezer megawattal csökken a hazai erőművi kapacitás a blokkok kiöregedése miatt, és, mert a szén-dioxid kvóta kötelező megvásárlása gazdaságtalanná teszi egyes blokkok működését. Nem véletlen, hogy az Országgyűlés által elfogadott energiastratégia nem csak az új nukleáris blokkok szükségességét mondja ki, hanem azt is megállapítja, hogy még ez is kevés lesz, ezért jó eséllyel gázüzemű erőműveket is kell építeni.
A feltételek ismerete nélkül ma még nem lehet Hamvas István szerint arról nyilatkozni, hogy mennyivel drágítja majd meg az áramot, ha megjelenik benne a paksi bővítés költsége.
A vezérigazgató a napokban tartott moszkvai Atomexpo kiállításon, – mint mondta – elsősorban a biztonságnövelő, illetve a működés hatékonyságát, a termelés növelését célzó műszaki megoldásokra volt kíváncsi. Hasznos megismerni, hogy más atomerőmű üzemeltetők milyen fejlesztési irányokat mérlegelnek, illetve választottak.
Az orosz atomipari eredményeit felsorakoztató rendezvényhez kapcsolódóan újságírók megnézhették a jövő év végétől teljes gőzzel termelő novovoronyezsi atomerőmű új, hatodik blokkjának építését. Az oroszországi beruházás magyar szemmel már csak azért is érdekes, mert Novovoronyezsben olyan, 1200 megawattos reaktortípust telepít a paksi bővítés iránt is érdeklődő, orosz Roszatom, amilyenhez hasonló esélyes az itteni tenderen is. Érdekesség még, hogy a novoronyezsiek az erőművük legelső két blokkját még a közeli folyóval hűtötték, az újabbakhoz már hűtőtornyot építettek, illetve hűtőtavat létesítettek. Úgy tudjuk, Magyarországon is vizsgálják a hűtőtornyos megoldást. Viszont itt aligha érhető el a novovoronyezsi bővítés 85 százalékos belföldi beszállítói aránya. Igaz, az orosz Atomenergomas sorra létesít beszállításra alkalmas vegyes vállalatokat az orosz atomerőmű építés célországaiban, s küszöbön a hazai rákészülés is.
Öten a ringben
A KFKI 2009-es ajánlása alapján az új paksi blokknak nyomottvizes (VVER) technológiára célszerű épülniük, teljesítményüknek illeszkednie kell a hazai hálózatba, nem lehetnek prototípusok, demonstrációs blokkok. Elvárás a terheléskövető üzemmód, az uniós előírásoknak való megfelelés, és, hogy a kiválasztandó típus már engedélyezett legyen. A KFKI szűrőjén négy gyártmány maradt fenn. Ezek egyike a Novovoronyezsben is beépítendő reaktor, az amerikai AP-1000-es, a francia-német EPR, a francia-német-japán ATMEA. Azóta a kör a dél-koreai APR 1000-rel bővült.
B. Horváth Lilla-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.