Korsós Ágnes azt is írta, hogy a város a szerződés felmondása után – tehát közel egy éve – saját maga szerzi be a távfűtés során fölhasznált gázt, a hőszolgáltatást pedig az önkormányzati tulajdonú Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. (HVSZ) biztosítja. Az E-Star mégis számlákat állít ki a városnak. (Hozzátesszük, az önkormányzatnak az E-Starral folyó vitája nem a távfűtéshez, hanem az egyedi épületfűtéshez szükséges gázról folyik.)
„A város tavaly ősszel valóban megkísérelte felmondani a szerződésünket, minden jogkövetkezmény nélkül, de ilyenre nincs mód” – válaszolt lapunknak Soós Csaba, az E-Star elnök-vezérigazgatója. Cége megállapodása ugyanis egy gázévre szólt, júliustól júliusig. Az RFV Esco egyébként nemcsak a fűtéshez szükséges gázt szállította – amelyet a Főtávtól vásárolt –, hanem a cég tulajdonában vannak azok a gázkazánok is, amelyekkel a hőt szolgáltatta.
Ádok János, a HVSZ igazgatósági elnöke az ügyben nem kívánt nyilatkozni, mondván, a HVSZ elsősorban 2 725 lakás távhő- és melegvízellátásáért felel, mellette 300–400 lakás egyenértéknyi intézményéért, és termálvizet is szolgáltat. Végh Ibolya hódmezővásárhelyi aljegyző tegnap délutáni sajtótájékoztatóján mégis kiderült, ki látta el mostanáig hővel az érintett 12 intézményt. Eszerint az E-Star állította elő a hőt a saját maga által szállított gázból, csakhogy ezt a város zsarolásnak éli meg.
A szerződés tavaly szeptemberi felbontásakor ugyanis felszólították az E-Start: adja át a gázév hátralévő részére a gázvásárláshoz szükséges kvótát, hogy a város alanyi jogon szerezhesse be a gázt, továbbá szállítsa el a területről a fűtéshez szükséges berendezéseit. Az E-Star nem tett eleget a kérésnek. Végh Ibolya tudomása szerint a cég „hasonló módszereket alkalmazva próbálja kikényszeríteni más önkormányzatoktól is az előnytelen szerződés folytatását”, Göbl Vilmos, az önkormányzat sajtóreferense lapunknak leszögezte, hogy a továbbiakban nem fognak engedni a cégnek.
Így a városnak és a társaságnak még bíróságon kell megvívnia az igazáért, és úgy tűnik, az E-Starnak más önkormányzatokkal sem egyszerű. Az e körből származó kintlévősége mostanra összesen mintegy másfél milliárd forintra szökött, a cég tehát – megfogalmazása szerint – ennyivel finanszírozza meg a költségvetést. „Önkormányzati ügyfeleinknek csak az ötöde fizeti rendben a számláját. Idén a magyarországi államháztartást érintő árbevételünk csupán 25 százaléka folyt be. Próbáljuk tárgyalásos úton rendezni a helyzetet a közel 300 érintett intézménynél, ha nem sikerül, újabb intézkedést kell hoznunk” – közölte lapunkkal Soós Csaba.
Elmondása szerint Hódmezővásárhely mellett a sárospataki, valamint a Veszprém- és a Fejér-megyei önkormányzat a legproblémásabb. Utóbbiaknál a partner már nem önkormányzati, mert időközben állami ellenőrzés alá kerültek. Az elnök-vezérigazgató szerint ennek ellenére nem volt rossz döntés cége részéről, hogy tevékenységét önkormányzatok ellátására alapozta. Az E-Star 2009-es portfoliója még közel 100 százalékban közintézményekből állt, s minden ügyfél a megállapodás szerint rendezte a számláját. Most – az azóta három országban aktívvá vált társaság – vevőkörének ezek az ügyfelek csak a 10–11 százalékát adják az önkormányzati cégek, együttes nemfizetésükkel mégis olyan hatalmas likviditási problémát okoznak az E-Starnak, hogy a cégnek Soós Csaba szerint üzletfejlesztési problémái vannak.
Érdekes mozzanata a történetnek, hogy tavaly decemberben – vagyis, amikor már elmérgesedett Hódmezővásárhely és az E-Star kapcsolata –,
született a nem fizető önkormányzatok védelmét szolgáló törvény. Eszerint a téli időszakban nem kapcsolható ki az önkormányzati intézmények fűtése. A törvényt a köznyelv az állítólagos szorgalmazójáról „Lázár-törvény”-nek nevezte el. Lázár János államtitkári kinevezése miatt már lemondott Hódmezővásárhely polgármesteri posztjáról, és hamarosan a stafétabotot is átadja.
Egyre rosszabb adós az állam
Egy év alatt a másfélszeresére, 53,7 milliárd forintra nőtt a költségvetési szervek tartozásállománya, a rekordhoz a májusi növekedés 3,17 milliárd forinttal járult hozzá a Portfolió összefoglalója szerint. A legnagyobb növekedés az Emberi Erőforrás Minisztériumnál jelentkezett, mert januártól ide kerültek a korábban a megyei önkormányzatok által fenntartott költségvetési szervek, a megyei és a fővárosi intézmények, májustól pedig a városi önkormányzatoktól átvett egészségügyi intézmények. Májusban az Emberi Erőforrás Minisztérium adóssága 8 milliárd forinttal nőtt, a Belügyminisztériumé 5,6 milliárddal esett. Az Államkincstár tájékoztatása megjegyzi, hogy az erőforrás minisztérium adóssága az összes adósság 65,92 százalékát teszi ki. Az összes adósságból májusban 6,788 milliárd forint állt fenn az állammal, és 46,821 milliárd a szállítókkal és a szolgáltatókkal szemben. A teljes tartozásból 16,496 milliárd a 60 napon túli. Jövőre tovább romolhat a helyzet, mert akkor fejeződik be az idén megkezdett szociális szakellátói feladatátvétel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.