Start előtt a kereskedőház

Azerbajdzsánban és az öböl menti arab államokban nyithatja meg első úgynevezett kereskedőházait szeptemberben Magyarország, tudta meg a Világgazdaság. A hazai kkv-k exportját segítő irodák létrehozása a „keleti nyitás” része, amellyel a remények szerint több ezer hazai kiscéget segíthetnek üzlethez jutni a feltörekvő piacokon.

Wéber Balázs

2012.06.19, 05:00

Új szervezeti egységekkel, úgynevezett kereskedőházakkal kívánja segíteni a hazai kkv-k exporttevékenységének felfutását a kormány. Az erről szóló koncepciót május végéig kellett elkészítenie a nemzetgazdasági, a külügyi és a vidékfejlesztési tárcának, szeptember elsejéig pedig gondoskodniuk kell arról, hogy a kereskedőházak megkezdhessék működésüket.

„Figyelembe véve a fokozott érdeklődést és a feltételeket, esélyes helyszínként jelenik meg Azerbajdzsán, illetve az öböl menti arab országok némelyike” – közölte a Világgazdasággal a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Hozzátették: végleges álláspont egyelőre még nincs. A konkrét helyszínekről egyrészt a hazai cégek igényei, másrészt a lehetséges partnerekkel folytatott egyeztetések eredményei alapján döntenek majd.

A gazdasági tárca azon kérdésünkre, hány egység megnyitását tervezik idén, illetve ezt követően milyen ütemben bővülhet a hálózat, nem közölt konkrét adatot. Ez „nagymértékben függ a rendszer működésével kapcsolatos tapasztalatoktól, az egyes relációkban meglévő magyar külgazdasági érdekektől, valamint attól, hogy adott esetben hol kínálkoznak a legkedvezőbb üzleti lehetőségek” – fűzték hozzá.

Annyi biztos, hogy – a külgazdasági stratégiában is megfogalmazott „keleti nyitás” részeként – a kormány elsősorban a gyorsan növekvő, nagy fizetőképes kereslettel rendelkező, feltörekvő keleti piacokon szeretné helyzetbe hozni a magyar cégeket. Az NGM Közép-Ázsia és az öböl menti arab országok mellett példaként említette az észak-afrikai arab államokat, illetve a távol-keleti országokat is.

Hogy ez végül hány kkv-nak jelenthet majd valódi lehetőséget, azt nehéz lenne megjósolni. A tárca úgy számol, hogy jelenleg mintegy 2500–3000 olyan kkv van Magyarországon, melyek képesek lennének a külpiacokon megjelenni.

Az országspecifikus kereskedőházak nagy változást jelentenek az eddigi rendszerben: nem csupán piacfeltárást végeznek majd, hanem konkrét üzletek lebonyolítását, megkötését is vállalják, mondta még tavasszal Nagy Róza közigazgatási államtitkár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–orosz tagozatának rendezvényén.

Az NGM szerint a kereskedőházak főként azon magyar cégek számára lesznek fontosak, amelyek a források, a nyelvismeret vagy a tapasztalat hiánya, esetleg méretük miatt nem tudnak közvetlen külkereskedelmi tevékenységet folytatni. Azon vállalatokat, amelyek önállóan is képesek megjelenni az exportpiacokon, a már bevett eszközökkel segíti majd a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) – idetartozik a kiállítási részvétel, az üzleti delegáció megszervezése vagy a partnerközvetítés.

Van mit növelni a kivitel mennyiségében

Arra, mennyibe kerül az új szervezeti egységek létrehozása, az NGM nem adott választ. A cél az, hogy részben ezek révén a mostani szint duplájára emelkedjen a kis- és közepes vállalatok részaránya a magyar kivitelben. A kormány a Nagy Reformtervben azzal érvel, hogy a hazai kkv-export felpörgésének pozitívabb hatása lehet, mintha a külföldi kézben lévő multik kivitele növekedne, mivel előbbiek esetében a többletbevétel nagy eséllyel Magyarországon marad.

van hova fejlődni: a magyar többségi tulajdonú kkv-k a teljes export 11 százalékát adják – 2010-ben például a 71 milliárd eurós exportból 7,3 milliárd euró kötődött hozzájuk. Egyelőre kicsi a szerepük az EU-n kívüli piacoknak is: miközben az EU 86, ezen belül Németország 39, addig az unión kívüli piacok 14 százalékot szívnak fel a kivitelből.