Így látják a piacot a magyar bankvezetők – videó

A lakossági és vállalati hitelpiac helyzetéről, kilátásairól kérdeztük a Világgazdaság Makrogazdasági Meetup elnevezésű rendezvényén részt vevő banki vezetőket.

Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója

„Ami a lakossági hitelpiacot illeti, ott volt egy jelentős növekedés 2024 első három negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest. Például mi az Erstében 170 százalékkal több ingatlant finanszíroztunk meg, tehát reálisnak tűnik az az elvárás, hogy a magyar bankszektor ebben az évben valószínűleg annyi ingatlanhitelt fog folyósítani, mint 2022-ben. Ami az egyéb típusú lakossági hiteleket illeti – itt elsősorban a személyi kölcsönökre, illetve a folyószámla- és kártyahitelekre gondolok – a teljesítmény 60-70 százalékkal lett magasabb. Kereslet tehát van – amelyet alacsonyabb kamatokkal természetesen még feljebb lehetne pörgetni –, és egyértelműen az látszik, hogy 2022 után a piac visszaállt egy normális állapotba.

A vállalati hitelezésben az utóbbi két-három hónapban elsősorban a kivárás volt a jellemző, tehát mindenki várta az új, állami támogatás mellett elérhető hitelkonstrukciókat. Reméljük, hogy ezek megjelenése majd újra elindítja a vállalati hitelezést is. Ami az első kilenc hónapot illeti, itt új hitelezésben a tavalyi szint alatt vagyunk, viszont abban bízunk, hogy az új, állami támogatás mellett elérhető konstrukciók beindítják majd a hitelezést. Utóbbi mindenkinek alapvető érdeke, hiszen a vállalati hitelpiac újraindulása nélkül nem lesz jövőre 3-6 százalékos gazdasági növekedés, amit az idei utolsó negyedévben, illetve 2025. első negyedévében kell megalapozni.

A jövő évre vonatkozóan az Erste a lakossági piacot illetően nagyon bizakodó. Ami a vállalati finanszírozást illeti, nagyon sok múlik azon, hogy a vállalatok mennyire bíznak a jövőben, illetve saját magukban – ahogy az Erstében mondjuk: „Higgy magadban”. Mindenesetre a vállalatok jelentős betétállománnyal is rendelkeznek – tehát lenne miből beruházniuk –, a fő kérdés tehát az, hogy hogyan látják majd a jövőt Magyarországon”.

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója

„A Gránit Bank az elmúlt 14 évben jelentős növekedést ért el: a mérlegfőösszege jelenleg több mint 1400 milliárd forint, 200 ezer számlát kezelünk, és a működési költséghatékonyság szempontjából legrelevánsabb mutatók alapján a bankrendszer átlagához képest sokkal jobban állunk: gondolok itt a költség/bevétel mutatóra, a tőkearányos profitra. A konzervativizmusunkat pedig jól tükrözi, hogy a hitel/betét arányunk sokkal alacsonyabb az átlagnál: tehát mi arra törekszünk, hogy a betéteinknek csak egy bizonyos részét helyezzük ki. Azt látom, hogy az elmúlt időszakban a digitális innovációk iránti igény mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek részéről jelentősen megemelkedett: a lakossági ügyfeleinket szinte teljes egészében a digitális csatornán szolgáljuk ki, a számlanyitásoknál az elejétől a végig digitális a folyamat. Mind a lakossági és vállalati hiteleknél, mind a betéteknél a bankrendszer átlagához képest lényegesen gyorsabb növekedést tudtunk megvalósítani.

Az elmúlt napokban – határon átnyúló szolgáltatás keretében – beléptünk a román piacra, egy arra a piacra fejlesztett mobilalkalmazás segítségével. Utóbbi révén a Romániában élő állampolgárok – románul, angolul és magyarul – tudnak lakossági számlát nyitni, betétet elhelyezni és középárfolyamon devizát váltani, ugyanolyan árazás mellett, mint Magyarországon.

Ami a jövőt illeti, az elmúlt 14 év eseményei kellően jó alapot adhatnak az előttünk álló időszakhoz is. A bank közgyűlése a néhány nappal ezelőtt fogadta el a tízéves stratégiai tervet, amelyben a makrogazdasági környezetre vonatkozóan is szerepelnek előrejelzések. A jövő évre vonatkozóan 3 százalékos gazdasági növekedéssel kalkuláltak, miközben meghatároztuk a magyar bankrendszer előtt álló lehetőségeket is. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a Gránit Bank az előttünk álló tíz év alatt is a bankrendszer átlaga felett tud növekedni: tehát az elmúlt évek növekedésiütem-különbsége tehát megmarad, a mértéke persze természetesen mérsékeltebb lesz.

A jövőt illetően nagyon optimista vagyok, bár nyilván vannak kockázatok a hazai, és a globális gazdasági környezet alakulását illetően is. Föl vagyunk készülve arra, hogy ha ezt a gazdasági környezetben bekövetkező változások indokolttá teszik, átpriorizáljuk a fejlesztéseinket, hiszen a menedzsmentek az a dolga, hogy folyamatosan monitorozza, figyelemmel kísérje mind a makrogazdasági körülményeket, mind a versenytársak reakcióit. Ennek alapján kell meghoznunk azokat a döntéseket, amelyektől azt várjuk, hogy az az ügyfél-akvizíciós növekmény, ami az elmúlt időszakban megtörtént, az a jövőben is megtörténjen. Ehhez pedig az is szükséges, hogy az innovációban a Gránit Bank továbbra is igyekezzen élen járni.

A következő tíz évet pedig a mesterséges intelligencia határozza meg a digitális banki szolgáltatásoknál is: ettől a Gránit Bank azt várja, hogy személyre szabott szolgáltatást tud nyújtani a nap 24 órájában, a működési hatékonyságát pedig – a már most is magas szintről – tovább növeli majd.”

Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója

„A bankszektor működését is befolyásoló idei gazdasági környezet abból a szempontból nehezebbnek tűnik, hogy a GDP-bővülés – nemcsak itthon, hanem a legfontosabb kereskedelmi partnereinknél, tehát Németországban, Ausztriában, Észak-Európa országaiban vagy akár Kínában is – alacsonyabb a vártnál. A másik oldalon viszont azt is látni kell, hogy jövő évre már 3-4 százalékos magyar GDP-bővüléssel számolnak az elemzőink, és a konszenzus is ebben a sávban mozog: ekkora mértékű növekedés pedig az elmúlt húsz év adatainak ismeretében nagyon jónak számít.

Ami a hitelezést illeti, az élénk finanszírozási piachoz két dolog szükséges: az egyik, hogy kellően alacsonyak legyenek a kamatok, a másik pedig, hogy a bankoknak legyen elég tőkéjük, és legyen elég motivációjuk a finanszírozáshoz. Ami a második feltételt illeti, most rengeteg likviditás áll rendelkezésre a bankrendszerben, nagyon erős a szektor tőkehelyzete, így minden szereplő azon van, hogy hitelezzen – és ez igaz az erős nemzetközi háttérrel rendelkező Raiffeisen Bankra is.

Ami a másik feltételt, a kamatokat illeti, az utóbbi időszakban jelentősen csökkentek a piaci kamatok: miközben nem is olyan régen még 18 százalék körül is jártunk, ma már 6 és 7 százalék közötti szinteken is lehet forrásokat szerezni. Ennek köszönhetően a lakossági piac teljesen beindult, a lakossági piacon tapasztalható kereslethez hasonlóra talán 2019-ben, vagy 2020. elején volt példa. A vállalati oldalon az elmúlt időszakban az új támogatott programok kihirdetésére várt mindenki: miután ez megtörtént, itt is újra erősödhet a kereslet.

Ami a jövő év kilátásait illeti, jól látható, hogy idén a vállalati oldalon a sikertermékek a zöld beruházások, illetve a nagyberuházások voltak, miközben a kkv-hitelezésnél visszafogottabb volt a kereslet. Jövőre viszont utóbbiaknál is élénkülhet a kereslet a támogatott programok segítségével. A lakossági oldalon várhatóan továbbra is erős marad a kereslet a jelzáloghitelek iránt.

Egy bank ugyanakkor alapvetően akkor lehet sikeres, ha kellő alapossággal és óvatossággal jár el. Mi közel vagyunk az ügyfeleinkhez, ismerjük őket, jó kapcsolatban vagyunk velük, úgy, hogy nem csak hitelezzük őket, hanem számos más pénzügyi szolgáltatást nyújtunk, és ezt tervezzük az előttünk álló időszakra is.”

Egerszegi Ádám, az MBH Bank általános vezérigazgató-helyettese

„A hitelezés elmúlt egy évi teljesítményének oldaláról a lakossági és vállalati piacot szétbontanám. A lakossági piacot mind a jelzálog alapú finanszírozásban, mind a fedezetlen hiteleknél – főként a személyi kölcsönöknél – nagyon pozitív módon értékelhetjük, hiszen az elmúlt egy évben több mint 120 százalékkal nőtt a jelzáloghitel-piac dinamikája, miközben a személyikölcsön-piac 50 százalékot meghaladó ütemben nőtt. Úgy gondolom, hogy jövőre mind a jelzáloghitelek, mind a személyi kölcsönök piaca tovább gyorsul majd, így mindkét területen új történelmi csúcsot várunk a kihelyezéseknél.

Ha a vállalati területet nézzük., az elmúlt egy év alapvetően stagnáló hitelezési piacról szólt a bankszektor egészében: ebből az MBH Bank jelentős mértékben – pozitív értelemben – kilógott. Mint vezető szereplők a vállalati piacon, a kihelyezéseinket a piaci átlagot jóval meghaladó mértékben, mintegy hat százalékkal tudtuk növelni.

Az MBH Bank terve az, hogy az előttünk álló időszakban egyértelműen koncentrálni fogunk a jelzálog-hitelezési piacra, és a személyi kölcsönök területére is, amelyben – mint említettem – nagy lehetőséget látunk, amelyet ki is szeretnénk használni.

A vállalkozói oldalon viszont úgy gondolom, hogy az MBH Bank oldaláról is hozzá tudunk tenni a piaci fejlődéshez. Az egyik a BUPA nevű szolgáltatásunk, amely a kis- és középvállalkozások pénzügyi kiszolgálását támogatja. A cégalapításban, a napi tevékenységben, a számviteli, adózási kérdésekben tudunk ezen a szolgáltatáson keresztül támogatást nyújtani a vállalkozások számára. A közeljövőben pedig fizetési szolgáltatásokkal is bővül a kör, ráépülve a szeptember elsején bevezetett Qvik fizetési formára. Emellett a hitelezési szegmensben is szeretnénk az aktivitásunkat fenntartani. Így például lehetőséget látunk a lakásépítési piac projektoldali finanszírozásában: arra számítunk, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan ebben a szegmensben is beindulnak a beruházások, és finanszírozóként itt is aktív szerepet tudunk vállalni.”