A nem hivatalos eredmények szerint az amerikai elnökválasztást Donald Trump nyerte. A republikánus politikus már többször kijelentette, hogy megválasztása esetén gyorsan véget vetne a kelet-európai háborúnak, tavasszal az mondta, hogy 24 órán belül elérné a harcok beszüntetését.
Az ukránok attól tartanak, hogy az Egyesült Államok külpolitikája merőben megváltozik Trump elnöksége alatt. Joe Biden jelenlegi elnök rengeteg katonai segélyt és támogatást nyújtott a megtámadott országnak, ám Trump kiszámíthatatlansága és eddigi megszólalásaiból következtetve az amerikai hozzáállás megváltozhat. Az ukránoknak ez a gondolat rémisztő, mivel a megtámadott ország a nagymértékű amerikai katonai támogatásnak köszönhetően volt képes eddig visszaverni az orosz támadásokat.
A volt és a szerda reggeli állás szerint megválasztott elnök szerint bármilyen alkut jobbnak tart annál, mint ami most van Ukrajnában.
Trump korábban azt is kijelentette, hogy az ukrajnai háború Európa gondja, főként annak kellene támogatnia Kijevet. Európának azonban nincs elég katonai felszerelése, amit át tudna adni. Sőt, a republikánus politikus arról is beszélt, hogy elérné, hogy Ukrajna területekről mondjon le az oroszok javára, és tegyen le arról a szándékáról is, hogy valaha is csatlakozik a NATO-hoz.
Ha Trump valóban megvonja Ukrajnától a támogatást, az veszélyeztetheti Kelet-Európa, benne Magyarország biztonságát.
Ha Ukrajna elesik, akkor Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának is közös határa lesz Oroszországgal. Még akkor is, ha Moszkva egy bábállamot hoz létre az ukrán területeken, az oroszok már a spájzban lesznek.
Ez nyugtalanító gondolat lehet azoknak az országoknak, amelyek korábban szovjet befolyás alatt álltak, de az ukránok esetleges veresége a nyugat-európai társadalmakra is hatással lehet.
A Financial Times úgy tudja Trump bizalmasaitól, hogy a republikánusok demilitarizált övezetet hoznának létre autonóm régiókból, ahol a békét a NATO vagy az ENSZ békefenntartói helyett európai csapatok felügyelnék. A politikus egyik tanácsadója a lapnak elmondta, hogy felülvizsgálnák a 2014-es és 2015-ös minszki megállapodásokat, és megtagadnánk Ukrajnától a NATO-hoz való csatlakozást Trump az oroszokat pedig az olajárak csökkentésével kényszerítené a béketerve elfogadására.
A volt ukrán gazdasági miniszter Timofij Milovanov az Euronewsnak azt mondta, hogy szerinte „Trump nem olyan rossz Ukrajnának, mint azt sokan hiszik”. Egyrészt azért, mert sokkal több függ a frontvonal alakulásán, Ukrajnán, Oroszországon és Európán, mint az amerikai elnök kívánságain, másrészt azért, mert az új elnök hiába próbál véget vetni a háborúnak, Vlagyimir Putyin őt is ki fogja játszani, mint ahogy mindenkit, és akkor Ukrajnát újból teljes mellszélességgel támogatja majd Amerika.
Amíg az ukránoknak létkérdés az amerikai elnök személye, addig a felmérések szerint az amerikai választók kevesebb mint 5 százaléka tartja a külpolitikát fontos kérdésnek, így az orosz–ukrán háború nem játszott központi szerepet sem Kamala Harris, sem Donald Trump elnökválasztási kampányában.
Háború: mi lesz veled, Ukrajna? – megmutatjuk a jövőt
Nem sok jóval kecsegtetnek a szomszédban dúló harcok. Az alábbiakban néhány főbb kérdésre keressük a választ, főleg Ukrajna jövőjével kapcsolatban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.