Számos céget érinthet az Európai Bíróság mai áfaítélete

A luxembourgi testület ítéletében elmarasztalta a magyar adóhatóság joggyakorlatát, amely eddig megtagadta az áfalevonási jog gyakorlását akkor, ha az adózó beszállítójánál bármilyen szabálytalanságot talált. Az egyik ügyben az adóhatóság egy kft.-től tagadta meg az áfalevonás jogát. A vállalkozás az általa fizetendő áfa összegéből le kívánta vonni azon adó összegét, amelyet szállítójának fizetett akácrönk szállítása után. A szállító a termékértékesítésekről befizette az áfát, de a nála végzett ellenőrzés során az adóhatóság a könyvelési adatok alapján arra a megállapításra jutott, hogy nem rendelkezett elegendő akácrönkkel a kiszámlázott szállítások teljesítéséhez. A hatóság azt is kifogásolta, hogy a kft. nem győződött meg kereskedelmi partnere megbízhatóságáról, és nem ellenőrizte, hogy az eleget tett-e az áfával kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeinek.

A másik ügyben egy vállalkozó szerződés alapján és alvállalkozók igénybevételével építési munkákat végzett el. Az alvállalkozói számára megfizetett áfa összegét le kívánta vonni, azonban a magyar adóhatóság az alvállalkozói által elkövetett szabálytalanságok miatt megtagadta tőle ezen adó levonását.

Az ügy azután került Luxembourgba, hogy a cégek és az adóhatóság jogvitájában eljáró Baranya, illetve Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság jogértelmezést kért az ügyben az Európai Bíróságtól. Utóbbi testület állásfoglalásában azt mondta ki, hogy az adóhatóság feladata annak bizonyítása, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet során valamely korábban eljáró gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt. Az ítélet az uniós szabályok szerint nem dönti el a nemzeti bíróság előtti jogvitát, de megvilágítja annak összefüggéseit az EU jogának szempontjából.

Az évek óta tartó joggyakorlat miatt az ítélet lavinát indíthat meg – véli Hegedüs Sándor. Az RSM DTM tanácsadó cég adópartnere blogjában azt írta: az RSM DTM több korábbi, hasonló ügyben szerzett tapasztalata szerint ugyanis minden olyan cég kérheti adólevonási jogának utólagos érvényesítését, amely ebből az okból esett el korábban e lehetőségtől. A visszamenőleges érvényesítéshez a mai napon született bírósági ítéletre kell hivatkozni, és felügyeleti ellenőrzést kell kérni az adóhatóságtól – írja a szakértő. Fontos azonban, hogy az érintett cégek a kérdéses ügyletek minden részletét átgondolják, hiszen az adóhatóság mindenképpen vizsgálatot fog lefolytatni a vitatott összeg kiutalása előtt.