Gigapénzt kaptak a látványsportágak Magyarországon
Az NSI szerint várható volt, hogy a legelső támogatási időszak után jelentős mértékben megnő majd a következő egy évben a kérelmek száma és az igényelt összegek nagysága is, ami jövőre már meghaladhatja a 125 milliárd forintot. Tavaly Bánki Erik még a sport- és turizmusbizottság fideszes elnökeként azt jósolta az unióval való egyeztetések idején, hogy a TAO révén mintegy 20 milliárd forint áramolhat a magyar sportba.
Radnai Károly, az OrienTax Kft. ügyvezetője lapunkat arra emlékeztette, hogy a büdzsében eredetileg évi nettó 20 milliárd forint kiadást kalkuláltak, és nem számoltak előzetesen a költségvetésbe visszafolyó bevételekkel, így a bruttó támogatást meg lehetett emelni (35 százalék a támogatásból az adó formájában visszaáramló összeg). Emellett a programok jelentős csúszása miatt a tavaly már lehívott, de fel nem használt támogatási összegek szintén jelentősen csökkentik az erre a bajnoki évadra tervezett kiadási igényt.
A látványcsapatsportokat érintő támogatás felhasználható utánpótlás-nevelésre, s ezen belül személyi jellegű ráfordításokra is. Így az edző, a csapatvezető költségeire, személyszállításra, étkezésre, szállásra, pályabérletre, gépjárműbérletre, sporteszközre és felszerelés költségeire. Támogathatók a képzéssel, versenyeztetéssel összefüggő feladatok, a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztések, tárgyieszköz-beruházások, felújítások is.
A 10 millió forint feletti – jóváhagyott – infrastruktúra-fejlesztésre irányuló szövetségi építési beruházások (vagy felújítási munkálatok) összértéke mintegy 2,8 milliárd forint az elmúlt egy évben, ugyanez az egyesületek esetében (83 kérelem) 10,2 milliárd forint. Az utóbbi időben jelentős lobbitevékenység kezdődött, hogy a támogatott sportágakhoz az úszás és a röplabda is csatlakozhasson.
A magyarországi regisztrált sportolók 75 százaléka az öt érintett sportág valamelyikében sportol. Az NSI felmérése alapján a 2011/2012-es időszakban legalább 13 százalékkal nőtt az igazolt sportolók száma. Hasonló növekedést várnak el a következő bajnoki évadra is. Radnai szerint a sportágban regisztrált sportolók hivatalos száma – nem elvitatva a támogatás ösztönző hatását – rövid távon azért is ugrott meg jelentősen, mert az utánpótlás-nevelésnél létszámhoz rendelten állapították meg a támogatási arányokat, így sok sportszervezet akkor is hivatalos versenyengedélyt kért a főleg 14 év alatti sportolói után, ha egyébként ezt a bajnoki kiírás vagy a sporttörvény eddig nem tette szükségessé.
„Egyértelműen sikertörténetről van szó” – értékelte lapunknak a sportra fordítható társaságiadó-kedvezmény első évét az NSI főigazgatója. Bardóczy Gábor szerint a programnak köszönhetően régóta várt sportfejlesztési programok indulhattak el, jelentős mértékben megnőhetett a regisztrált sportolók száma, javulhattak a sportolási feltételek, fejlődhetett az eszközpark. Lehetőség nyílt az utánpótláskorú sportolók létszámának növelésére és az őket foglalkoztató edzők munkájának megbecsülésére is. Az NSI vezetője biztos abban, hogy „rövid időn belül átrajzolhatjuk Magyarország sport-infrastrukturális térképét, átírhatjuk az elkeserítően rossz, elsősorban gyermekeket érintő egészségügyi adatokat”.
Tíz százalék küzd elszámolási problémákkal
A TAO-kedvezmények felhasználásának ellenőrzése három lépcsőben történik, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkársága háttérintézményeként működő Nemzeti Sport Intézet (NSI) végez. A sportszervezetek, illetve közhasznú alapítványok esetében az országos sportági szakszövetségek a jóváhagyó hatóságok, míg a sportszövetségek és a Magyar Olimpiai Bizottság esetében ezt a jogosítványt az NSI gyakorolja.Amennyiben az a záró elszámolásban olyan szabálytalanságot talál, amely a támogatás nem megfelelő felhasználására utal, akkor a különbözetet vissza kell fizetni. A támogatás 50 százalékának megfelelő mértékű büntetés is kiróható, és 3 évre kizárható az adott szervezet a kedvezményezettek köréből. Úgy tűnik, a sportszervezetek 60 százalékának nem lesz problémája az elszámolásokkal, mintegy 30 százaléknak szüksége volt segítségre az NSI-től, és 10 százalék küzd komolyabb elszámolási problémákkal.
Radnai Károly adószakértő szerint a szövetségek és az NSI eddig maximálisan együttműködött a sportszervezetekkel. A hatósági eljárások sokszor a jogszabály adta keretek töredéke alatt lebonyolódnak, az ellenőrzések inkább a segítségnyújtásról és nem a hibák felrovásáról szóltak.
Amennyiben az a záró elszámolásban olyan szabálytalanságot talál, amely a támogatás nem megfelelő felhasználására utal, akkor a különbözetet vissza kell fizetni. A támogatás 50 százalékának megfelelő mértékű büntetés is kiróható, és 3 évre kizárható az adott szervezet a kedvezményezettek köréből. Úgy tűnik, a sportszervezetek 60 százalékának nem lesz problémája az elszámolásokkal, mintegy 30 százaléknak szüksége volt segítségre az NSI-től, és 10 százalék küzd komolyabb elszámolási problémákkal.
Radnai Károly adószakértő szerint a szövetségek és az NSI eddig maximálisan együttműködött a sportszervezetekkel. A hatósági eljárások sokszor a jogszabály adta keretek töredéke alatt lebonyolódnak, az ellenőrzések inkább a segítségnyújtásról és nem a hibák felrovásáról szóltak. Csúszó beruházások A támogatás folyósítása önmagában még nem jelenti, hogy az összeget el is költik – nyilatkozta lapunknak Radnai Károly. Az OrienTax Tanácsadó Kft. ügyvezetője szerint rengeteg sportszervezetnek jelent gondot, hogy ott áll a pénz a számlán, de nem tudják hozzátenni az önrészt. A 10 millió forint feletti építési beruházásoknál (a sportlétesítményeknél) ez még inkább jellemző. Nem elég ugyanis a 30 százalék önerőt megfinanszírozni, hanem először mindent a sportszervezetnek kell kifizetnie, és a támogatás csak ezt követően hívható le. Ezek a projektek szinte kivétel nélkül csúszásban vannak, el sem jutnak a megvalósításig.
Az adószakértő szerint a támogatások tényleges értékét némileg árnyalja a tény, hogy a TAO-támogatásnak köszönhetően a legtöbb önkormányzatnál jelentősen csökkent vagy megszűnt a helyi látványsportok támogatása, és a működési költségek is jelentősen emelkedtek. Utóbbi főleg a sportszakemberek jogszabályszerű alkalmazása (30–40 százalék adótartalom) és a korábban nem számlázott tételek (bújtatott támogatás elmaradása) miatt történt.
A legtöbb helyszínen megszűnt a létesítmények ingyenes rendelkezésre bocsátása, a sportfelszerelések szponzorációkénti vagy ingyenes adományozása, illetve a szülői támogatások is jelentősen csökkentek. „Ez egyrészt örvendetes a sportgazdaság kifehérítése szempontjából, hiszen így pontosan látható, hogy mi mennyibe kerül. Fals képet kapunk azonban, mivel úgy tűnik, mintha ezek a támogatási összegek mind pluszban érkeznének a korábbiakhoz képest, holott ez az arány jóval alacsonyabb nettó értékben számítva” – hangoztatta Radnai. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.