Már csak rossz emlék a válság?

Már számokkal is alátámasztható, hogy ismét növekedési pályára állt a turizmus, amelynek 2011-ben 1115,7 milliárd forint bevételt köszönhetett a magyar gazdaság. „Az egész turizmusszakma szempontjából fontos, hogy tavaly a magyarországi turizmus eredményei meghaladták a válság előtti 2007-es év eredményeit” – hangsúlyozta Horváth Gergely. A Magyar Turizmus (MT) Zrt. vezérigazgatója a KSH végleges adatait ismertetve elmondta: 2011-ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma 7,3 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 5,4 százalékkal nőtt 2010-hez viszonyítva. Többet nyaraltak itthon a magyarok is: az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2,7 százalékkal nőtt 2010-hez képest.

Összességében a 2011-ben regisztrált vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összesen 2,4 százalékkal emelkedett, ami a belföldi 2,5 százalékos és a külföldi 2,4 százalékos növekedésnek köszönhető. „Tudom, hogy az eredmények értékelésénél számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, ami árnyalja a képet. Például a kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kapacitásának növekedése, vagy a bevételeik stagnálása 2007-hez viszonyítva. Ünneplésre tehát csak részben van okunk” – fogalmazott Horváth Gergely. Ez abszolút számokban nézve azt jelenti, hogy míg 2007-ben 314 ezer férőhely fogadta a vendégeket, addig 2011-ben már 340 ezer férőhelyen oszlott el a vendégforgalom.

A TOP 10 küldőpiac első három helyezettje terén nem történt változás (Németország, Ausztria és Anglia), ugyanakkor Spanyolország és Hollandia helyett 2011-ben Csehország és Oroszország került be Magyarország tíz legfontosabb küldőországa közé. „A jövő feladata az, hogy hazánkat olyan piacokon is vonzóvá kell tenni, ahol nagyon dinamikusan nő a turisztikai forgalom. Ilyenek például Brazília, Oroszország, Kína vagy India” – mondta az MT vezérigazgatója.

Úgy néz ki, hogy 2012-ben is folytatódik a növekedés, hiszen a január–áprilisi időszakban a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma összességében 2,7 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 4,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke arról számolt be lapunknak, hogy négy nagyobb balatoni város turistairodáinak adatgyűjtése szerint a kereskedelmi szálláshelyek forgalma májusban átlagosan pár százalékkal jobban alakult, míg a júniusi adatok nem mutatnak változást. A külföldi vendégek száma stagnált, amin belül újdonság, hogy Keszthely környékén felbukkantak a svéd és dán turisták.

A szállodások és panziósok bizakodóak, de ezt az optimizmust nem a fejlesztéseikre, vagy a gazdasági viszonyoktól remélt javulására alapozzák, hanem arra, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi kedvezőtlen, a szezonból három hetet elvevő rossz időjárás.

„Szobafoglaltságban jól teljesített áprilisban Budapest, de a magas kihasználtság ellenére az átlag szobaárakat tekintve a 28. helyen végzett a vizsgált 31 város közül” – derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének nemzetközi értékeléséből.

Az augusztust várják

Folyamatosan nő a nyár előrehaladtával az üdülésre fordított összeg a Szallas.hu statisztikája szerint. A nyári hónapok közül augusztusban költjük a legtöbbet a nyaralásra, átlagosan 76 ezer forintot. Nem csak többet költünk, többen is megyünk nyaralni a főszezonban a portál adatai szerint. Idén nyáron is a fürdővárosok a legkeresettebbek: Siófok után Hajdúszoboszló és Balatonfüred szállásaira érkezett a legtöbb foglalás. A legnépszerűbb városok listájára Gyula és Balatonlelle is felkerült, Zalakaros és Hévíz viszont veszített népszerűségéből.