Megéri Európában focizni

Este negyed kilenckor a Hidegkuti Stadionban elkezdődik az MTK, negyedórával később Albániában a Honvéd idei első Európa Liga-selejtezője, ezzel pedig hivatalosan is kezdetét veszi a magyar futballcsapatok európai szezonja. A két fővárosi csapatnak négy egyenes kieséses körön kellene túljutnia, hogy indulhassanak a második számú európai klubsorozat csoportkörében, vagyis az igazán kiugró sportszakmai sikerre kicsi az esély - ám anyagilag így is jól járnak az indulással. Meglepő módon náluk rosszabbul járt az egy selejtezőfordulóval később kezdő Videoton, a legjobb anyagi esélyek pedig ismét a bajnok Debrecennél vannak.

Már azzal ugyanis, hogy az első selejtezőben elindulnak ezek a csapatok, 90 ezer eurót kapnak az Európai Labdarúgó-szövetségtől (UEFA). Ráadásul ezért a pénzért nem kell semmit tenniük: akár nyernek, akár vesztenek, övék az összeg. Az egyetlen komolyabb kiadás, amelyet ebből a keretből lehet fedezni, az elutazás a oda-visszavágós párharc idegenbeli meccsére, valamint az ott tartózkodás finanszírozása. Ebből a szempontból is szerencsések voltak a magyarok. A szlovák, valamint az albán túra is olcsó; úgy tudjuk, abban az esetben is, ha a lehető legtávolabbi lehetséges ellenfelekhez, Kazahsztánba vagy valahová a Kaukázusba kellett volna utazni, nullszaldó körüli lehetett volna a mérleg. Így azonban az óvatosabb becslések szerint is jó húszmillió forint marad a kluboknál.

Az anyagi motiváció erős lehet a későbbiekben is: minden további selejtezőkörben a részvételért jár újabb és újabb 90 ezer eurós prémium. Ez persze némileg furcsa helyzeteket is eredményezhet. A Videotonnak az NB I második helyezettjeként nem kell játszania az első selejtezőkörben, a bajnoki negyedik Honvédnak és a kupadöntős MTK-nak igen - vagyis ha a fehérváriak kiesnek a második fordulóban, akkor csak 90 ezer eurót kapnak, míg ha a másik két csapat túljut az első körös, könnyebb ellenfelén, összesen 180-180 ezer euró érkezhet be hozzájuk. Még jobban fizet a Bajnokok Ligája-selejtező: a Debrecen körönként 130 ezer euróra számíthat.

Az igazán nagy üzlet persze a csoportkör. Pontos számokat még nem adott közzé az UEFA, hogy mennyi jár ezekért, de a korábbi években igencsak zsíros volt a díjazás. A Debrecen például 2009 őszén azzal, hogy hat meccsen hatszor kikapott a BL-főtáblán, 7 millió eurót kapott (mai árfolyam szerint ez mintegy kétmilliárdos prémium). Egy döntetlen a BL-csoportkörben már 400 ezer euró extrát jelentett volna, minden egyes győzelemért pedig 800 ezer eurót fizettek volna. Az Európa Liga-főtábláért ugyanebben az évben 1 millió euró járt.

Igaz, ez a szint szinte elérhetetlen a magyar csapatoknak. De nem ez az egyetlen komoly bevételi forrás, amelyet az európai futball jelent számukra. Ilyenkor sokkal jobban a figyelem középpontjába kerülnek nem csak a szurkolók, hanem a játékosmegfigyelők szemében is. Az átigazolási szezon java csak most kezdődik el, egy nemzetközi meccseken is jó teljesítményt mutató játékos eladásából pedig jóval több pénz folyhat be, mint ha csak az NB I-ben villogna. Sőt, egyszer már egy egészen speciális bevételre is példa akadt Magyarországon: 2007 nyarán, amikor a Honvéd az akkor még UEFA-kupa nevet viselő sorozatban a Hamburg ellen játszott selejtezőt, a németországi meccsre, így az ottani tévé, valamint az Eurosport közvetítésére a német Sparda bank egymeccses mezszponzori szerződést kötött velül, nem kevés pénzért.

Azon persze lehet vitázni, mennyit érnek ezek az összegek egy magyar klubnak. Ugyan a legtöbb csapatnál igencsak titkolóznak az anyagiakról, arról általános a vélemény, hogy az NB I-ben néhány százmillió forint egy éves költségvetés. Ez is elmarad az egyszeri, állami támogatások mögött. A Debrecen stadionja például 12 milliárdból épülhet (ennyi a pénzdíjakból akkor jönne össze, ha a BL-nyolcaddöntőig eljutnának). Az Orbán Viktor által alapított felcsúti akadémia a társasági adó bevételeiből eddig mintegy 3 milliárdot kapott - ott most tervezik egy olyan miniaréna építését, amelyben kétszer annyian férnének el, mint a falu teljes lakossága.

A szurkolók és az UEFA harca

Túl szép lenne a történet, hogy igaz is legyen - vélhetik az induló csapatok drukkerei azt látva, mekkora összegeket kapnak kedvenceik. Valóban nem fenékig tejfel az élet - az Európai Labdarúgó-szövetség nem egy olyan, gyakran teljesen logikátlannak látszó döntést hoz, amellyel nehezebbé teszi a szurkolók helyzetét, és anyagi nehézségeket okoz a kluboknak is. Ezt a magyar csapatok közül idén eddig egyedül a Videoton úszta meg. A stadionokkal szembeni előírások nagyon magasak, ezeket teljesíteni igen drága, ha pedig valami nem jó, akkor lehet máshol játszani, ami az egyik leghatásosabb mód a szurkolók, és velük a bevétel elűzésére.

A Debrecen például kénytelen lesz Nyíregyházán játszani a hazai BL-selejtezőit - a két csapat viszonyát tekintve ez nagyjából olyan, mint ha a Ferencvárosnak az Újpest stadionja volna a hazai pálya. A kispestiek még nem tudják, hova kell utazniuk pár hét múlva, ha most továbbjutnak: a következő ellenfelük, az Anzsi Mahacskala pályáját is betiltotta az UEFA. Az MTK most még játszhat hazai pályán (bár ha a harmadik selejtezőkörig eljutnak, vár rájuk az újpesti albérlet), ám így is kínos a helyzet a Hungária körúton. Az első mérkőzést ma este rendezik; ehhez képest az UEFA ellenőrei tegnap este közölték a klubbal, hogy a lelátó alsó felére az előzetes ígérettel ellentétben nem engedhetnek be szurkolókat.