Tovább csökkennek a lakásárak, kevesebb az átadás

Az FHB Lakásárindex adatai szerint, 2012 első negyedévében tovább csökkentek a lakásárak Magyarországon. A 2010-es 5,1százalék után 2011-ben is süllyedtek 1,9 százalékkal a lakásárak. Az eddig beérkezett tranzakciók alapján 2012 első negyedévében szintén mérséklődtek az árak. Tehát 2012 első negyedévében nominálisan 0,4 százalékkal mentek le a 2011 utolsó negyedévi lakásárakhoz képest és 2,6 százalékkal 2011 hasonló időszakához képest.

A 2011-es 92 ezer darab tranzakció alig harmada a lakáspiaci forgalom 2003. évi csúcsértéknek. Az első negyedév eddig beérkezett adatai egyelőre megerősítik azon várakozásainkat, miszerint az idén se áll vissza korábbi szintjére a lakáspiaci aktivitás, a forgalmi adatokra az állami beavatkozások (kényszerértékesítési kvóta bevezetése, Nemzeti Eszközkezelő újraszabása, támogatott lakáshitelezés és szocpol bevezetése) hatása pedig elhúzódó és késleltetett lesz.

A lakásépítés soha nem látott gödörben van. Tavaly 12 655 új lakást adtak át Magyarországon, Budapesten mindössze 3 192-t. Az idei első negyedévben további 22 százalékos visszaesés volt tapasztalható, mindössze 2444 új lakást adtak át a tavalyi első negyedévi 3141-hez képest. A kiadott építési engedélyek nagyon jól előrejelzik a háromnegyed év múlva használatbavételi engedélyt kapó lakások számát, nagy biztonsággal állítható, hogy a lakásépítés negyedéves teljesítménye lényegesen már nem süllyed tovább, a válság alatti autonóm kínálat elérte valószínűleg a negyedéves mélypontját. Ugyanakkor az engedélyek lassuló csökkenése azt is jelzi, hogy az újlakások átadásában 2013 első negyedéve előtt nem várható fordulat.

A hazai folyamatok vizsgálatához nemzetközi kitekintést is végeztek az FHB Index elemzői. A magyar háztartások GDP-hez viszonyított adóssága a devizás állomány átértékelődése ellenére sem magas Európában. A fejlett jelzálogpiaccal rendelkező országok, valamint a fenntarthatatlanul hitelező Spanyolország, Portugália és Írország értékei magasabbak az átlagnál, meghaladja a 60 százalékot.

Az európai jelzáloghitelek összehasonlításából pedig kiderült, hogy a jelzáloghitelek nominális kamatlába Oroszországban a legmagasabb, majd Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Románia, Ciprus és Szlovákia a sorrend. Az összképet árnyalja, ha összevetjük a kormányzat GDP-hez viszonyított adósságszolgálat rátájával a reálkamatlábat: az eladósodottabb kormányzatú országokban a reálkamatláb is nagyobb. A reál hitelkamat Magyarország makrogazdasági helyzetéhez képest viszont egyáltalán nem mondható kiemelkedőnek európai mércével. A költségvetés helyzetét meghatározó kamatteher szorosan összefügg a források árával és a kamatlábbal, így kijelenthető, hogy a nominális kamatszintek legfőbb oka a makrogazdasági helyzet miatti magasabb kockázati felár és forrásköltség.