Az év első öt hónapjában 3,7 százalékkal csökkent a reálkereset a nemzetgazdaságban az előző év azonos időszakához viszonyítva, a foglalkoztatottak létszámcsökkenése miatt a reálkereset-tömeg (vásárlóerő) pedig 4,4 százalékkal esett vissza – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfőn publikált elemzésében.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint 2012 első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az év első öt hónapjában az átlagos infláció 5,6 százalék volt, így a reálkereset 3,7 százalékkal csökkent.
A GKI elemzése megállapítja: közfoglalkoztatottak nélkül számítva a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3, a keresettömeg 4 százalékkal mérséklődött 2012. január-május között.
Majdnem mindenki veszít
A legnagyobb visszaesés a költségvetési szektorban következett be a kompenzációs rendszer fenntartása ellenére (ez azt célozta, hogy 2012-ben senkinek se csökkenjen a havi nettó jövedelme), a reálkeresetek ebben a körben - közfoglalkoztatottak nélkül számítva - 4,4 százalékkal, a reálkereset-tömeg 6,8 százalékkal csökkent.
A GKI kutatói megjegyzik, hogy a versenyszférában annak ellenére következett be a reálkeresetek visszaesése, hogy a cégek többsége arra törekedett, hogy az alapbérekben igyekezzen kompenzálni munkavállalóinál az adójóváírás megszüntetése és a járulékemelés okozta negatív hatásokat. Az első öthavi adatok szerint a reálkereset 1,6 százalékkal, a reálkereset-tömeg 3,2 százalékkal csökkent.
A GKI elemzése részletezi az eltartottakkal bővített reálkereset mutatót, jelezve, hogy az eltartottak után járó adókedvezmény 2011-ről 2012-re nem változott, miközben az adójóváírás megszüntetése miatt az igénybe vett összeg kismértékben növekedett. A gyermekes munkavállalóknál gyermekszámtól függően 2,2-3,4 százalék közötti reálkereset-csökkenés következett be az első negyedévben, míg a gyermektelenek (illetve 18 év feletti gyermekkel rendelkezők) az átlagnál is rosszabbul jártak.
Új munkahelyekről nincs szó
A kutatóintézet jelentése kitér a foglalkoztatási folyamatokra is. Magállapítása szerint a létszámadatok arról tanúskodnak, hogy a cégek jelentős része csak létszámcsökkentéssel, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás arányának növelésével volt képes az előírt béremelésre. Az év első öt hónapjában éves összehasonlításban 29,5 ezer fővel (1,6 százalékkal) csökkent a versenyszféra átlagos alkalmazotti létszáma. A szektor teljes munkaidőben foglalkoztatottainak száma 41,2 ezerrel (2,5 százalékkal) esett vissza, ezzel párhuzamosan a részmunkaidősöké közel 11 ezerrel (5,5 százalékkal) nőtt. Közfoglalkoztatottak nélkül a költségvetési szektorban is karcsúsítás ment végbe, 16,4 ezerrel csökkent az állomány. A nonprofit szektor kismértékű létszámbővülésével együtt is 44,7 ezerrel (1,7 százalékkal) dolgoztak kevesebben a nemzetgazdaságban az év első öt hónapjában, mint tavaly ugyanekkor.
Az felvázolt folyamatok miatt fordult a kormány érdeklődése a munkahelyteremtésről a munkahelyek megtartása felé, s ez fejeződött ki a munkahelyvédelmi akciótervben - áll a GKI elemzésében. További problémát jelent az, hogy az idei bérkompenzáció költségeinek jelentős részét a vállalkozások 2012-ben elszámolhatták, míg 2013-ben már csak ennek a fele lesz elszámolható. Így a tb-járulék mérséklése és a kisvállalati adó leginkább arra lesz elegendő, hogy a jövőre vonatkozó tehernövekedést mérsékelje a vállalkozásoknál - mutat rá a GKI.
Tovább csökken a fogyasztás
Részben a magas infláció, részben a közmunka kivételével zsugorodó foglalkoztatottság miatt csökken a reálbér-tömeg – fejtette ki lapunknak Gabler Gergely. Az Equilor elemzője hozzátette: a közmunkások száma ugyan egyre nő, de ők olyan keveset keresnek, hogy ez nem képes ellensúlyozni azt, hogy munkahelyek szűntek meg a versenyszférában és a közszférában egyaránt.
Gabler szerint a vásárlóerő csökkenése mindenképp meglátszik majd a fogyasztáson, ám szektoronként erősen különbözni fog. „A vásárlóerő csökkenése minden bizonnyal a belső kereslet csökkenésével jár majd együtt.” Az alapvető termékeket és a luxuistermékeket várhatóan nem érinti a visszaesés, a középkategóriás termékek, így a tartós fogyasztási cikkek kereslete minden bizonnyal csökken majd.
Gabler ugyanakkor hozzátette: a kiskereskedelem régóta szenved már a fogyasztás viszonylag alacsony szintje miatt, ezért további jelentős visszaesésre nem kell már számítani, inkább elhúzódó problémára. Az elemző szerint a belső fogyasztás további mérséklődése nem lesz így sem jelentős hatással a GDP alakulására, amelyet javarészt az ettől független export alakulása határoz meg. Gabler ezzel együtt hangsúlyozta: a belső kereslet csökkenése valószínű, amely egyértelműen negatív hatást gyakorol majd a GDP-re, ám a recesszió a külkereskedelmi teljesítményen múlik majd.
Pataky: közelről még súlyosabb a helyzet
Az átlag elfedi a különbségeket, ha differenciáltan nézzük, látszik, hogy még ennél is súlyosabb a helyzet – nyilatkozta az adatokkal kapcsolatban Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke hozzátette: „ha igaz, amit Czomba Sándor államtitkár állít, hogy a dolgozók közel 80 százaléka megkapta a bérkompenzációt, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy a húsz százalékuk nem kapta meg. Esetükben egyszerűen csökkent a kereset az adóváltozások miatt, tehát nálunk nem csupán reálbér- hanem nominálbér-csökkenésről van szó.”
Pataky elismerte: bizonyos jövedelmi rétegeknél nőttek a keresetek, akár az inflációt meghaladó mértékben is. „A többség esetében erről nincs szó, és a reálbér-csökkenés általános. Tovább mélyülnek tehát a jövedelmi különbségek” – tette hozzá.
NGM: ferdít a GKI
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) álláspontja szerint a GKI Gazdaságkutató Zrt. reálbérekkel és foglalkoztatással kapcsolatban hétfőn közzétett elemzése hemzseg a rosszindulatú ferdítésektől és a szakmaiságot nélkülöző csúsztatásoktól. Az NGM hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: "a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok házi kutatóintézete, akik cinkostársként fedezték az ország végletes eladósodásához vezető szocialista költségvetési trükköket, ma ismét a KSH adataival bűvészkednek".
Az NGM szerint a GKI elemzése "a reálbérek alakulásánál - talán nem véletlenül - megfeledkezik a gyermekkedvezmény hatásának figyelembevételéről, amelynek jövedelemnövelő hatása nem elhanyagolható". Kimarad az elemzésből az a tény is, hogy 2012. március-május között 63 ezerrel többen dolgoztak, mint tavaly ugyanebben az időszakban, és 93 ezerrel többen, mint 2 évvel korábban - olvasható a tárca közleményében.
Az NGM véleménye szerint a szakmai korrektséghez hozzátartozna annak megemlítése, hogy a reálkeresetek alakulásában jelentős hatása volt annak, hogy az idén nőtt a közfoglalkoztatás aránya, így ma már jóval többen közfoglalkoztatási bért kapnak a szerényebb összegű segély helyett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.