Viszlát, Bruce Willis? - Kedvezőtlenül alakulhat át a filmtámogatás

Az Európai Bizottság több ízben foglalkozott a filmekhez nyújtott állami támogatások szabályozásával legutóbb 2009-ben, s ajánlásuk alapján működik az európai filmtámogatások rendszere a mai keretek között, egészen 2012. december 31-ig. Az ezt követő időszakra szóló immár végleges ajánlás (az eddigiek mindig deklaráltan valamilyen átmeneti időszakra szóltak) kidolgozása már megkezdődött. Ennek tervezetét a Bizottság már közzé is tette, számos olyan változtatást javasolva, amely a magyarországi – és alapjában véve minden más európai – filmgyártás számára is kedvezőtlen elmozdulást jelentene.

„Amennyiben a szabályozás a tervezet szerinti formában kerül véglegesítésre, úgy jelentős változások várhatóak, amelyek nemcsak Magyarországot, hanem valamennyi EU-s tagállam filmtámogatási rendszerét egyaránt érintik” – emeli ki dr. Horváth Mónika, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere. „A tagállamok érvényben lévő filmtámogatási programjait 2013. december végéig kell összehangolni a Bizottság közleményében megfogalmazott ajánlással, így 2013 végéig módosítani kell a hazai a filmtörvényt is.” Már a közlemény megjelenését követő egy hónapon belül nyilatkozni kell a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy egyetértenek-e a bizottsági javaslattal. A válasz elmaradását a Bizottság úgy tekinti, hogy az adott tagállam nem ért egyet a javaslattal.

Míg az eddigi szabályok szerint a támogatás a filmgyártásra fókuszált, a jövőben ezt ki kívánják terjeszteni a filmkészítés valamennyi mozzanatára, az alapötlet megszületésétől kezdve a film közönséghez való eljuttatásáig. Különösen fájó pontot jelenthet a jövőben, amennyiben - összhangban a jelenlegi tervezettel -, a Bizottság nem engedné, hogy a tagállamok a jelenlegihez hasonló területi kötöttségeket szabjanak meg a támogatásra jogosító gyártási költségek elköltésének helyére. 

A tervezet szerint csupán az állami támogatás összegéig lehetne előírni, hogy a költségeket egy meghatározott területen - pl. Magyarországon - kell elköltenie a produkciónak. Mindez azt jelentené, hogy a jelenlegi költségtámogatási szabályozás aránya - 80 százalék magyarországi és 20 százalékban másutt felmerülő költség - nagyjából megfordulna, s csupán a támogatás összegével megegyező összeget kellene kötelezően Magyarországon elkölteni, a fennmaradó rész az EGT-n belül bárhol elkölthetővé válna, miközben ugyanolyan mértékű állami támogatásra jogosítana.

„Ez nyilván visszavetné a magyar filmipar kapacitásainak igénybevételét, hiszen egy német stúdió, vagy egy holland gyártásvezető költsége is ugyanolyan támogatásra jogosítana Magyarországon. A többi, a támogatás összegét meghaladó költség az EGT bármely tagállamának területén keletkezhetne, és ezek után is ugyanúgy járna a támogatás"- összegez Horváth Mónika. E változás a magyar költségvetési szempontok miatt is új helyzetet eredményezhetne. Noha a NAV legfrissebb elérhető adatsora azt mutatja, hogy a társasági adókedvezmény vállalati körben még mindig népszerű, - 2010-ben több mint 110 vállalkozás, összességében közel ötmilliárd forintos értékben pumpált támogatást a rendszerbe, - a sporttámogatás tavaly bevezetett rendszere már most jelentős konkurenciát teremt a filmiparnak. Nem lehet kizárni, hogy a tervezett változások még tovább növelnék a sport és színháztámogatások kedveltségét a fentiekre tekintettel hazainak már semmilyen szempontból nem tekinthető filmekkel szemben.

Változtatna a szabályozás a tagállamok közötti, harmadik országbeli nagyprodukciók egyes tagállamokba vonzását célzó verseny keretein is. Bevezetné az "európai alkotás" definícióját, amelybe a nagy amerikai, kanadai vagy újzélandi, azaz nem EU-s produkciók sok esetben nem férnének bele, így a tervezet szerint támogatási intenzitásuk a tényleges költségekkel fordított arányban lecsökkenne.

A nem európai alkotások esetén a maximális támogatási intenzitás a film költségvetésének függvényében csökkenne, 10 millió euró alatt a támogatás maximális intenzitása 50 százalék 10-20 millió euró között a támogatás maximális intenzitása 30 százalék, 20 millió euró felett a támogatás maximális intenzitása pedig 10 százalék lenne. Praktikusan mindez azt jelentené, hogy egy 100 millió eurós filmnél (30 milliárd Ft), amelynek a támogatása ma 20 százalékos, azaz 20 millió eurós (6 milliárd Ft) a Filmtörvény alapján, a tényleges támogatást a jövőben 16 millió euróban (4,8 millirád forint) maximálnák.

A támogatás feltételeként javasolt kötelezettségek előírása így pl. az online terjesztési jogok harmadik fél számára történő értékesítése pedig alapvetően megnehezítheti a filmek finanszírozhatóságát. „A verseny valóban kiegyenlítődik, hiszen minden tagállam számára, ahol jelenleg valamilyen állami filmtámogatási rendszer működik, hasonló problémákat jelentenek ezek a pontok”- véli Horváth Mónika a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere.