Az orosz piacban bízik az autóipar

A General Motors azt tervezi, hogy egymilliárd dollárt fordít a következő öt évben oroszországi autó és alkatrészgyártó kapacitásának bővítésére. Az amerikai óriásnak Kalinyingrádban, Togliattiban és Szentpéterváron vannak gyártóegységei. Az utóbbi bővítése június óta folyik, hogy az eddiginek kétszeresét, évi 230 ezer autót bocsáthasson ki. Itt Chevrolet Cruze és Opel Astra készül.

A Ladáról ismert Avtovazzal Togliattiban létesített vegyes vállalatot pedig 120 ezer darabosra fejleszti föl a GM 2018-ig. Itt tavaly 70 ezer készült az olcsó Chevrolet Niva diszkó terepjáróból, ám nem tudják kielégíteni az igényeket, úgyhogy halaszthatatlan a gyárbővítés. Ha ez is megvalósul, a GM oroszországi kapacitása 350 ezer darabra emelkedik.
A Renault év végéig 17 százalékkal 180 ezer darabosra bővíti moszkvai Avtoframos gyárát, ahol a munkálatok a nyári leállás idején kezdődtek meg.

Hogy viszonylag korlátozott befektetés révén a legnagyobb termelékenységet érjék el, a cég vezetése úgy döntött, hogy az üzem a hét hat napján 11 óra hosszat fogja összeszerelni a Mégan, Fluence, Logan és Sandero modelleket. Az utóbbi kettőt nálunk Dacia és nem Renault logó alatt árusítják.

Az Audi-elnök, Rupert Stadler bejelentése szerint három év kihagyás után, a jövő év közepén – szintén Kalugában – újra megkezdik néhány Audi modell összeszerelését. A kezdeti évi tízezres kapacitású üzemben Q5, Q7, A4 és A6-os modellek készülnek a tervek szerint a helyi piac számára.

Az orosz ipari csoport, a Sollers arra készül, hogy szeptember hatodikán megkezdje a Mazda CX-5 előszériás gyártását, mégpedig a japán céggel létrehozott vegyes vállalat 50 ezres kapacitású vlagyivosztoki gyárában, ahol később a Mazda 6 szedán is készülni fog.

A Citroen a jövő év második negyedében kezdi meg kalugai üzemében egy olcsó kisautó sorozatgyártását azzal a céllal, hogy felvegye a piaci versenyt a Volkswagen Polo, a Chevrolet Aveo, és a Kia Rio modellekkel. Az első hét hónapban csaknem 20 ezer Citroen személyautó és kishaszonjármű kelt el Oroszországban, és a cég azt szeretné, ha idén elérné a 40 ezres darabszámot. Az is a tervek közt szerepel, hogy a jelenlegi egy százalékos piaci részesedését megduplázza 2015-re, hiszen amíg az Európai Unió személykocsi értékesítése 8 százalékkal csökkent, addig Oroszországban – a kishaszonjárművekkel együttesen – 14 százalékos volt a bővülés. Ennek eredményeként 1,669 személy- és kishaszonjármű talált gazdára.

A kétszámjegyű bővülés érthető módon feléleszti a nyugati márkák beruházó kedvét, hiszen a kínai piacbővülés sem tarthat örökké, tehát, ha szűkülnek az európai eladások, Oroszországban próbálnak vigasztalódni az egyébként sok anyagi nehézséggel küzdő gyártók.

Megfigyelhető ugyanakkor a forgalombővülés tempójának mérséklődése is. Ennek ellenére az orosz autógyártó szövetség azt várja, hogy a személyautó és kis haszonjármű piac a tavalyi 2,55 millió után elérheti a 2,8 millió darabot, ami megközelíti a válság előtti, 2008-as 2,9 milliót.

Másrészt nem csoda, hogy áprilisban bejelentették: az AvtoVaz harminc év után beszünteti a 2107-es "kocka" Lada gyártását. A modell forgalma az első negyedévben 76 százalékkal csökkent, ám Oroszországban a többi Lada modell értékesítése is folyamatosan csökken október óta. De nincs ebben semmi meglepő, hiszen október végén zárult a tavaly előtt kezdődött orosz roncsautó program, amelyen a legtöbbet a Lada nyerte: 2010-ben 34 százalékra nőtt a piaci részesedése. Miután vége a programnak, a legolcsóbb autók eladása zuhanásba fordult Oroszországban is.