Egyetemisták: Itt a legolcsóbb az albérlet Budapesten

Budapesten 100 ezren nappali tagozatos hallgató tanul, közülük 40 ezren a családi otthontól távol, így albérletre, saját  lakás vásárlásra, vagy kollégiumi ellátásra szorulnak. Tovább növeli a lakhelyet keresők számát az a tény, hogy a legtöbb felsőoktatásba bekerült fiatal jellemzően ezekben az években a családi otthont is feladva akár albérletbe, vagy kollégiumba költözik.

A bérleti piac (hasonlóan az adásvételekhez) több alszegmensre tagolódik. A budapesti bérleti piac legfelső részét a luxuskategóriájú lakóingatlanok jelentik, ezek jellemzően budai lakóházak vagy 100 m2 feletti, kiemelt szolgáltatási színvonalat nyújtó budai vagy Dunához közeli, belső kerületi, vagy kiemelt építészeti környezetben lévő (pl. Andrássy út) luxuslakások, tetőbeépítések, kisebb számban egyedi loftlakások. A piaci bérlakás-kereslet másik végletében az anyagi helyzet nem teszi lehetővé a lakásvásárlást, a lakhatás megoldása hosszabb távon is beláthatóan a bérlakáspiac, amennyiben a háztartás nem szorul rá (nem jogosult) az önkormányzati bérlakás kínálatra.

A felsőoktatásban tanuló bérlők ehhez képest köztes helyzetet jelentenek. Élethelyzetükből adódóan költségvetési korlátjuk (bérleti díj és rezsi) merev, de ennek keretein belül a legfontosabb választási szempont esetükben az iskola (később: munkahely) közelsége. Tapasztalatok alapján a lakás komfortértéke a harmadik szempont.

Az FHB kutatása az egy négyzetméterre jutó bérleti díjakkal is összecsengenek. Az álabbi ábrán is könnyedén leolvasható, hogy Budapest belső kerületei (V., VI.,VII.) a fajlagos bérleti árak tekintetében kizárólag Buda frekventált területitől maradnak el, mely a kiváló elhelyezkedéssel, közlekedési, szórakozási lehetőségekkel és nem utolsó sorban a közelben található jelentős felsőoktatási intézményekkel magyarázhatóak.

Az árak alakulását tovább elemezve az látható, hogy a maga 1200 Ft/m2 alatti bérleti díjával a IV. kerület a legolcsóbb, ahol általában 65 m2 körüli lakásokat kínálnak bérletre. „Ezt az eddigi gondolatmenetünknek megfelelően az magyarázza, hogy a metrótól távolabb eső részektől akár egy óránál hosszabb ideig tart beérni a központba” – olvasható az FHB elemzésében. Nem sokkal magasabbak a fajlagos bérleti díjak a XV., XVII., XXI., és XXIII. kerületben sem. Nem meglepő továbbá az sem, hogy a hirdetésekből vett jelzővel „jó közlekedésű”, ugyanakkor zöldövezeti, pasaréti, rózsadombi, naphegyi és gellérthegyi lakóingatlanok bérleti díja fajlagosan az alsó harmadba tartozó kerületeknek jellemzően duplája, azaz 2400 Ft/ m2 körül alakul.

Érdekes megfigyelés lehet, azonban, hogy a budai zöldövezet esetében akkor is jellemzőek a magas bérleti díjak, ha a városrész nehezebben közelíthető meg, mint például a II/A kerület. Ezek a városrészek olyan bérlők körében kedveltek, akik közül akár csak az egyik családtag jár be minden nap a belvárosba. Másrészt az is igaz, hogy a kínálat magasabb szintje is érzékelhető, mert a nagy értékű ingatlanokat a piacon bekövetkezett értékcsökkenés miatt nem szeretnék most eladni a tulajdonosok, és a későbbi áremelkedésben bízva átmenetileg bérbeadással próbálkoznak, vélik az FHB elemzői. A Duna mentén is látható sötétebb mintázat jelzi a magasabb árakat, mert ezek a területek hagyományosan népszerűek a lakást bérlők körében.

Természetesen az egyetemisták között is akadnak módosabb bérlők, például a Budapesten tanuló külföldi hallgatók sokszor megengedhetik maguknak a kivételes elhelyezkedésű budai, Duna parti, zöldövezeti lakásokat, vagy kiemelt építészeti környezetben lévő (pl. Andrássy út) luxuslakások, tetőbeépítések, kisebb számban egyedi loftlakások, melyekhez igen gyakran kifejezetten igényes belső kialakítást várnak el. Ezért viszont hajlandóak havi 100 ezer forintnál is többet fizetni (Budapesten az egyetemisták lakásbérleteire inkább az 50-90 ezres bérleti díjak jellemzőek).

A legtöbb külföldi hallgatót továbbra is az Orvosi Kar vonzza, de az ELTE, a Corvinus, és a Műszaki Egyetem Duna-menti épületeiben is gyakori az angol nyelvű előadás, nem beszélve a Közép-európai Egyetem (CEU) nemzetközi programjairól. Érdekességképpen elmondható, hogy a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara is sok külföldi hallgatót csábít Budapestre évről évre, akik Erzsébetváros külsőbb részein generálnak keresletet.

A rezsin sokat lehet spórolni

A bérleti díjon felüli rezsi és közös költségek meg is duplázhatják a havi lakhatási költségeket. Adataink szerint a közös költség és a rezsi összege általában a bérleti díjon felül, annak mintegy harmadát teszi ki, azaz egy 90 ezer forintos bérlemény esetében, nagyjából 20 ezer forintnyi energiaköltségre és 10 ezer forintnyi közös költségre lehet számítani. Ezekben az értékekben azonban jelentős eltéréseket lehet tapasztalni (fűtésmód, épületszerkezet és állapot alapján is). Jobb szigeteléssel, takarékos fűtéssel és használati melegvízzel évente 150-200 ezer forint is megtakarítható, ezért a bérleti díjról való alkudozás előtt tanácsos erről is tájékozódni.

A közös költségnél egy további fontos tényező, s egyes lakóházakban igencsak eltérő lehet, a társasház felújítási alapjába szánt hányad is, ami ismét csak különbséget eredményezhet a közös költségben.
Éppen ezért bérlőként is tanácsos tájékozódni a közös költség mértékéről és a felhasználásáról, a társasház pénzügyi helyzetéről. A luxushoz közelebb eső, felsőbb kategóriákban a társasházak extra szolgáltatásai – mint a lift, a portaszolgálat, a valóban gondozott kert, vagy a medence – igencsak megnövelhetik a lakáshoz kapcsolódó közös költségnek nevezett díját.

Komfort, félkomfort, összkomfort

Elemzésükben harmadik tényezőként jelölték meg a bérlemény komfortfokozatát az FHB szakértői. A teljes bérleti piacot vizsgálva viszont elmondható, hogy az adásvételi piaccal szemben a bérlemények jellemzően felújítottak, vagy új építésűek, komfortfokozatukat tekintve túlnyomó részt összkomfortosak, de jelentős százalékban található közöttük dupla-, vagy luxus komfort fokozatú lakás is.

Elmondható továbbá, hogy a bérlemények jelentős része bútorozottan és a szükséges gépészeti eszközökkel együtt kerül kiadásra. Összességében tehát bár ezen tényezők fontosak, a kínálat e tekintetben általában véve homogénnek mondható, eltekintve az árban jelentős kiugrást eredményező luxus lakásoktól.