Felmérés: Kettes alá a magyar egészségügynek

Az elmúlt egy évben az aktív munkavállalók háromnegyede vett igénybe szakorvosi vagy kórházi ellátást, illetve komolyabb kivizsgálást (MR, CT, Pet-CT, Cardio-CT). Négyből három munkavállalónak tehát közeli emléke van arról, hogy ő milyen körülményeket élt meg az egészségügyben. Az emlékek nem lehetnek túl pozitívak, hiszen az iskolai ötös skálán 1,89-re értékelték a hazai egészségügy működését.

"A kettes alá önmagában is éles kritika, de ha a tendenciát nézzük, akkor az is kiderül, hogy sajnos az irány sem pozitív. A biztosítónk által 2008-ban elvégzett hasonló kutatás akkor még azt mutatta, hogy egy fél osztályzattal (2,33) jobb volt a megítélés, pedig már az sem az elégedettséget tükrözte" – mondta Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója.

A legnagyobb problémát a szakorvosi ellátás színvonalának, működésének terén látják a megkérdezettek, hiszen 98%-uk szerint szükséges előrelépés ebben a tekintetben, ráadásul döntő többségük (85%) szerint komoly változás, fejlődés kell – derül ki a kutatásból. Ez a vélekedés pedig megalapozott tapasztalatok alapján alakult, hiszen a kutatásból az is kiderül, hogy szakorvoshoz egy év alatt egy ember átlagosan 2-3-szor fordul. Ha csak a szakorvosnál megfordulókra koncentrálunk, akkor egy beteg átlagosan 4 alkalommal megy el szakorvosi rendelésre. Ennyi alkalom során pedig már megalapozott vélemény formálódhat.

Mivel van a probléma?

A kutatás során az UNION Biztosító szakemberei megbizonyosodtak arról, ami előzetesen is feltételezhető volt: az emberek a legfőbb problémát a szakorvosi rendelésekkel kapcsolatban a várakozási idővel, a körülményekkel és az orvos-beteg kapcsolatban látják.

A várakozási idő két dimenzióban is megjelenik. Egyrészt abban, hogy a jelentkező panaszaihoz képest hetekkel későbbre kap csak időpontot a beteg, másrészt abban, hogy a vizsgálat napján, a megbeszélt időponthoz képest is várni kell, átlagosan háromnegyed órát, amíg a szakorvosi rendelésre behívják a pácienst.

A körülményekkel kapcsolatos problémák terén a megkérdezettek a rendelők komfortosságában, illetve felszereltségében látnak hiányosságokat. Ezzel kapcsolatban kétharmaduk fogalmazott meg kritikát.

Az orvos-beteg kapcsolatot érintő problémák elsősorban emberi tényezőn, illetve kommunikáción, pontosabban annak hiányán alapszanak. A fő kritikák a szakorvosok beteggel való kapcsolatára, illetve világos kommunikációjának hiányára vonatkoznak. Ráadásul ezek a problémák rávetülnek a páciensek azon véleményére, amelyet az ellátás szakmai színvonaláról alkotnak, pedig egy átlagember valószínűleg nem is tudja reálisan megítélni az orvos szakmaiságát az ellátás során, az emberi tényező miatt mégis kifogást fogalmaznak meg azzal kapcsolatban – írják az UNION szakértői.

Magán vagy állami?

A fenti szempontok kapcsán feltételezhető, hogy nem mindegy, hogy valaki állami vagy magán szakrendelésen vesz részt. Az alábbi adatok alapján a fenti kritikák egyértelműen az állami ellátás színvonalával kapcsolatosan fogalmazódtak meg.

A megkérdezettek 95%-a nyilatkozott úgy, hogy állami/körzeti/önkormányzati szakrendelőben dolgozó szakorvoshoz szokott fordulni, 63% kizárólag ilyen rendelésen volt. 37% veszi igénybe magán szakorvosok rendeléseit is, ezen belül csupán 5% az, aki kizárólag magán szakrendelésre megy, ha szükséges.

Persze a magán ellátás anyagi vonzatait sokan nem engedhetik meg maguknak. Valós alternatívaként létezik már olyan – magánemberként vagy a munkáltatón keresztül elérhető – privát egészségbiztosítás, amely a körülményeiben színvonalasabb és több emberi odafigyelést, valamint várakozás-mentességet ígérő szakorvosi ellátást (legyen az magán vagy állami) elérhető közelségbe hozza. „A szolgáltatás alapú egészségbiztosítás egyénileg, vagy munkavállalói juttatásként is megoldást kínál a fenti problémákra” - tette hozzá Bóna Katalin az egészségbiztosítások terén úttörő UNION Biztosító szakembere.