Hétfőn ítélet az állami mobilcégről

Kiemelkedően fontos a negyedik mobilszolgáltató rajtja szempontjából a társaság és a már piacon lévő mobilcégek közötti per szeptember 3-i tárgyalása. Ha ezen az ülésen sem születik az MPVI számára kedvező ítélet, akkor lényegében biztossá válik, hogy a társaság nem tud elindulni időben.

A mostani tárgyalás tehát létkérdés a cég számára, ám az MPVI-nél ennek ellenére sem árulnak el egyelőre semmit a tervekről és a várakozásokról. Intődy Gábor kommunikációs vezető Világgazdaság kérdésére mindössze annyit közölt, hogy a bíróság leendő döntésével kapcsolatban nem bocsátkoznak jóslatokba, s látszólag minden kérdésünk kapcsolatban van az ítélettel.

A negyedik mobilszolgáltató visszafogottsága azért is meglepő, mert ágazati szakértők szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a bíróság zöld jelzést ad az állami mobilcégnek, amely így az ítélethozatalt követően hivatalosan is megkezdheti a tárgyalásokat a potenciális beszállítókkal. Igaz, a társaság helyzete még ebben a jelenleg kedvezőnek tűnő esetben sem lesz túl könnyű, ha tartani akarja az NMHH által kitűzött határidőket. A cégnek ugyanis 2012 végéig a főváros jelentős részén meg kell kezdenie a szolgáltatást, az ehhez szükséges hálózat kiépítése pedig időigényes feladat.

Ennek fényében nem csoda, hogy az MPVI lapunk információi szerint annak ellenére megkereste a potenciális partnereket, hogy a cégnek elvileg konkrét ajánlattételre (egészen pontosan a meghatározott lefedettségi paraméterek eléréséhez szükséges eszközök beszerzésére, azaz a tenderszakasz megindítására) egyelőre nincs jogosultsága. Az állami cég felvette már a kapcsolatot többek közt a – korábban a Vodafone hálózatát modernizáló – kínai érdekeltségű Huawei Technologies Hungaryvel, amellyel előzetes információkról is egyeztetett már, de kapcsolatban áll az MPVI és a Nokia Siemens Networksszel (NSN) is.
Kérdés persze, hogy ezek az előkészületek elégnek bizonyulnak-e majd az igen feszes határidők tartásához.

Király Béla, az NSN marketingkommunikációs vezetője a Világgazdaságnak elmondta: egy Budapest egészét lefedő, kielégítő kültéri és beltéri lefedettséget biztosító hálózathoz számításaik szerint megközelítőleg 600 bázisállomás szükséges, aminek kiépítése az építési engedélyezés függvényében körülbelül 1 évet vesz igénybe, míg az országos lefedettség körülbelül 2400 bázisállomással biztosítható, ennek kialakítása pedig 3-4 év. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hatóság csak kültéri lefedettséget követel meg Budapest belvárosára, ami 60-70 bázisállomással megoldható, és a projekt kezdési időpontjától, illetve a bázisállomás helyszínek előkészítettségétől függően elvileg meg is valósítható az év végéig.

Ezek közül a feltételek közül azonban az első nem biztos, hogy teljesül, hiszen bár a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a tárgyaláson az MPVI javára döntenek, emellett másik két kimenetel is lehetséges. Az állami mobilcég számára a legkedvezőtlenebb forgatókönyv az lenne, ha a bíróság az egész aukciót érvénytelennek minősítené, és új mobiltender kiírását rendelné el, igaz, ezzel a három felperes sem járna feltétlenül jól. Amennyiben ugyanis ilyen ítélet születik, könnyen elképzelhető, hogy nem csak a negyedik szolgáltató által elnyert úgynevezett A blokkra kiírt árverés eredményét törlik el, hanem a három már piacon lévő cég is elveszíti januárban vásárolt frekvenciasávokat. Bár így a következő körben – ha az állami konzorcium nem indul – elvileg nagyobb sávot vásárolhatnak a már aktív cégek, ehhez ugyanakkor minden bizonnyal mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk majd.

A harmadik lehetőség, hogy a bíróság ezúttal sem hirdet eredményt, azaz tovább halasztják az ügyet. Az MPVI számára ez a szcenárió ugyan egy hajszállal kedvezőbb az előzőnél, mivel a cég év végi rajtját a halasztás is lehetetlenné tenné, hiszen ezzel egy újabb hónapot egész biztosan veszítene az állami cég.

Az MPVI számára a késés azért jelenthet komoly problémát, mert Az NMHH a frekvenciapályázatra kiírt árverésen komoly feltételeket határozott meg, aminek értelmében az új szolgáltatónak év végére Budapest belső kerületeiben már saját hálózatán kell sugároznia, 2014 végéig pedig minden 30 ezer főnél több lakosú településen meg kell kezdenie a mobiltelefon-, illetve a nagy sebességű internetszolgáltatást. Amennyiben az új szolgáltató kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, a hírközlési hatóság a szaktörvényben szereplő valamennyi szankciót alkalmazhatja, a bírság kiszabásától egészen a frekvenciahasználati jogosultság visszavonásáig, igaz utóbbira elvileg csak „ismételt és súlyos jogsértés (így különösen a szolgáltatásindításra, lefedettségre, hálózatkiépítésre vonatkozó kötelezettség nem teljesítése) esetén” kerülhet sor.

Az előzmények
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) január végén határozott úgy, hogy a Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamosművek Zrt. és az MFB Invest Zrt. alkotta konzorcium vásárolhatja meg a 900 megahertzes frekvenciasáv – önálló szolgáltatás indítására is alkalmas – öt megahertzes egybefüggő blokkját, azaz állami tulajdonú lehet a negyedik mobilszolgáltató. A határozatot ugyan a médiahatóságnál februárban mindhárom már piacon lévő mobilcég megtámadta, március közepén azonban az NMHH másodfokon is jóváhagyta a döntést, amely így jogerőre emelkedett.

A konkurensek ezután fordultak polgári bírósághoz, amely június végén úgy határozott: megtiltja a három állami vállalat tulajdonában álló, időközben MPVI Mobil Zrt. névre keresztelt társaság számára, hogy a frekvencia-árverésen szerzett jogait gyakorolja, mindaddig, amíg a felperes mobilszolgáltatóknak a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét jogerősen el nem bírálják. Ezt a tiltást – miután nem született érdemi döntés – a július 9-i tárgyalást követően is fenntartotta a bíróság, amely ráadásul ezután – a nyári ítélkezési szünet miatt – majd két hónapig jegelte az ügyet.