Hosszú távon nyer Moszkva a WTO-val

Csupán az oroszok ötöde véli úgy, hogy hazája jól jár azzal, hogy a mai nappal Oroszország csatlakozik a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO). A közhangulat annyiban nem számít meglepetésnek, hogy Moszkva az azonnali kedvező hatások hiányában nem siettette a belépést, ennek eredményeként a tárgyalások megkezdése után csak 18 évvel csatlakozik a nemzetközi kereskedelem liberalizálását célzó szervezethez.

„A tárgyalások elhúzódásában Moszkva jelentős szerepet játszott, ugyanis az orosz vezetésnek nem volt sürgős a WTO-csatlakozás, miután a hazai piac megnyitása rövid távon komoly nehézséget jelent majd az ország gazdasága számára” – mondta el lapunknak Ludvig Zsuzsa. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a csatlakozás előnyei elsősorban csak hosszú távon jelentkeznek Oroszország számára azáltal, hogy piacának megnyitása egy versenyképesebb modell kialakítására kényszeríti a gazdaságot.

Nem elhanyagolható előnye azonban az orosz WTO-csatlakozásnak, hogy a belépéssel a befektetők szemében mindenképpen nőhet a bizalom Oroszország mint beruházási helyszín iránt, ugyanis Moszkvának a csatlakozással olyan szabályokat kell majd betartania, amely átlátható, kiszámítható üzleti környezetet ír elő.

Összességében a csatlakozás presztízsszempontból is fontos Moszkva számára, ugyanis azzal, hogy a világ nagy gazdaságai közül utolsóként végre csatlakozik a WTO-hoz, azt a jelzést küldi a nemzetközi közösség felé, hogy gazdasági, kereskedelmi ügyekben megbízható partnerként kész együttműködni – mondta a szakértő.

Vásárlóerő-paritás alapján számolva a több mint kétezer milliárd dolláros GDP-vel rendelkező Oroszország a világ hatodik legnagyobb gazdaságaként, illetve a világ kilencedik legnagyobb exportőreként csatlakozik a WTO-hoz, amelynek 156. tagja lesz. Az orosz belépéssel a WTO már a világkereskedelem 97 százalékát fedi le.

Az orosz belépéssel elsősorban a fejlett nyugati gazdaságok, így az EU és az USA járnak jól – főként a szolgáltatások exportja terén. Utóbbi terület mellett a feldolgozóiparban is jelentős liberalizációt kellett végrehajtania Moszkvának, a lejjebb vitt vámtételek mellett beáramló jó minőségű nyugati termékek pedig majd komoly kihívást jelentenek az orosz cégek számára, amelyek közül várhatóan több is kiszorul a piacról.

Oroszország a csatlakozás napjától, vagyis mától kezdi meg az importvámok csökkentését, a végső vámplafon átlagosan 7,8 százalék lesz a tavalyi 10 százalékos szintről. Az agrártermékek esetében 10,8, míg a feldolgozóipari termékeknél 7,3 százalékra csökken az átlagos vámszint. Az importáruk több mint harmada esetében a végső plafont már a csatlakozást követően alkalmazzák, másik harmaduk esetében pedig a tarifák csak három év múlva lépnek hatályba.

Ami Magyarországot illeti, a hazai mezőgazdasági, élelmiszer-ipari kivitelt tovább erősítheti az orosz WTO-csatlakozás, azonban ezekben az ágazatokban az alacsonyabb vámtételek egyes termékek esetében csak bizonyos kvótaszint alatt érvényesülnek, vagyis a magyar cégeknek kiélezett versenyre kell számítaniuk más országok exportőrjeivel a kvótán belüli szállításokért – emelte ki Ludvig Zsuzsa. A szakértő egyben az orosz piac azon sajátosságára is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerexport területén hatalmas mennyiségben kell homogén árut, például egyfajta almát szállítani a különböző kiskereskedelmi láncoknak, amit hazánk gyakran nehezen tud teljesíteni. Szerinte az orosz piacon már jelentős súlyt elérő hazai gyógyszercégek határozottan a nyertesei lehetnek az orosz csatlakozásnak, miután a jelentős méreteket öltő gyógyszerhamisítás elleni fellépésre Moszkvának a WTO-tagsággal kötelezettséget kellett vállalnia. Az már más kérdés – tette hozzá –, hogy a gyakorlatban majd mit valósít meg Moszkva a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos vállalásaiból, aminek a hiányát ugyanis igen nehezen lehet szankcionálni.

Jelentős magyar hiány

Magyarország kereskedelmi partnereinek rangsorában 2011-ben Oroszország a második, az EU-n kívüli országok közül pedig az első helyen állt – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA). Tavaly az exportunk közel 3,6 milliárd dollár volt, míg importunk meghaladta a 8,8 milliárdot. A hazánk és Oroszország közötti külkereskedelmi forgalmat hosszú ideje jellemzi a jelentős magyar hiány. Importunk ugyanis főleg energiahordozókból áll, tavaly ez a szegmens a behozatalunk 90 százalékát tette ki.