Már nem halogatható a tanúsítás

Annak ellenére, hogy a lakások adásvételénél 2012. január 1-jétől kötelező dokumentum az energiatanúsítvány, amit az eladónak kell beszereznie, és azt a szerződéskötéskor a vevőnek átadnia, csupán a tulajdonosok töredéke rendelkezik vele. Mivel igen vegyes a kép a rendelet értelmezését illetően, sok esetben maguk az eladók sem tudják, milyen teendőjük van.

Szakemberek szerint bár sokan hallottak az energiatanúsítványról, azt, hogy a dokumentum beszerzésének mi a módja vagy az értelme, már kevésbé látják át. „Egyelőre sajnos az általános megítélés az, hogy az energiatanúsítvány egy újabb felesleges költség, egy olyan újabb adónem, amivel az ingatlanok kapcsán számolni kell” – mondja Baráth Géza, a Dome Facility Services Group szakembere.

A szakember szerint a – közkeletű nevén – zöldkártya elterjedését az is hátráltatta az év első felében, hogy a júniusig hatályos rendelet szerint bár a dokumentummal már rendelkezni kellett, joga és kötelezettsége senkinek sem volt annak ellenőrzésére, nem volt szankcionálva a tanúsítvány hiánya, az ügyben eljáró ügyvéd csupán tájékoztathatott, a megkötött szerződésben nem tértek ki a zöldkártyára, csupán néhány földhivatal várta el annak bemutatását. „Ismét bebizonyosodott az a gyakorlat, miszerint ha valami kötelező, de nincs ellenőrizve, akkor a kényszer nem akkora súlyú” – állapítja meg Baráth Géza.

Mindez azt jelenti, hogy a jogalkotó szándékával ellentétben a dokumentum hiánya nem volt akadálya egy adásvételnek, sőt a vevők is csak kismértékben, nagyjából az esetek 20–30 százalékában kérték azt. Egy június 1-jétől életbe lépett módosítás azonban jelentős változtatást hoz a kérdésben: az elvégzett energetikai tanúsítvány átadásának tényét a szerződésben is rögzíteni kell az adásvételkor.

„Eddigi tapasztalataink szerint a legtöbb ingatlan az F vagy a G kategóriába esik. Ide tartozik a legtöbb belvárosi régi építésű társasház vagy a fel nem újított családi házak. A 10–15 éves társasházak jellemzően D-E kategóriába kerülnek, míg az új építésű, 2006 után átadott épületek – elvileg – nem lehetnek már rosszabbak, mint C kategória” – mondja a Dome Facility Services Group szakembere.

„Tavaly felkészültünk az év eleji változásra, így január 1-jétől már tudtuk fogadni az érdeklődéseket, de áttörést nem tapasztaltunk az energetikai tanúsítványt készíttetők számában” – mondja Rutai Gábor, a Duna House PR és elemzési vezetője a holdinghoz tartozó Energetikai Tanúsítvány Kft. tapasztalatairól. Az biztos, hogy a hálózat által az első fél évben lezárt tranzakciók 10–20 százalékánál végezte a társaság a tanúsítást, a többi eredetéről nincs információnk, de hisszük, hogy jogkövető állampolgárként valaki mással elvégeztették – tette hozzá a szakember. A zöldkártya bevezetésétől az árak differenciálódását várták az ingatlanügynökségnél, de erre semmi sem utal, sok vevő ennek hiányában döntött a vételről, nagyon sok esetben már a szerződéskötéskor készült el a dokumentum.

A június eleji módosítás valóban jó lépésnek tűnik, de jelentős változást Rutai Gábor 2013 januárjától vár, amikortól a kereskedelmi hirdetésekben is fel kell tüntetni a tanúsítvány meglétét és annak eredményét is. „A nagyjából 20–30 ezer forintnyi költséggel járó tanúsítás elég lehet arra is, hogy a komolytalan, az ingatlan árának valós piaci értékét megszondázó „teszteladókat” eltérítsék a piactól” – véli az elemzési vezető.

„Egyelőre adminisztratív kötelezettségnek tekinti mind az eladói, mind a vevői oldal a tanúsítványt, de reméljük, ez változni fog a jövőben” – mondja Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. Az elmúlt pár hónap tapasztalata alapján azt látjuk, hogy a közvetítői megbízás megadásakor nagyon kevés, a szerződéskötéskor szinte az összes lakás rendelkezett a dokumentummal – tette hozzá a szakember.

Déry Attila szerint azt, hogy az adminisztratív kötelezettség szerepből mikor tud kilépni az energiatanúsítvány, nehéz megítélni, de ahogy egyre jobban bekerül a köztudatba, ez várható lesz. Fontos tudni, hogy a vevőket nem a besorolási osztály, hanem az ingatlan fenntartási költségei érdeklik, de a tanúsítvány elterjedése segíthet a vevőknek összehasonlítani az ingatlanokat, főleg ha a besorolásból majd egyértelműen lehet következtetni a rezsiköltség nagyságára.

Tanúsítási folyamat

A tanúsítást nagyban befolyásolja a ház vagy lakás mérete, gépészete és dokumentáltsága. Ideális esetben a helyszíni felmérés nagyjából 1–1,5 órát vesz igénybe, azonban ha hiányos a dokumentáció, a központi gépészet feltérképezése akár napokig is elhúzódhat. Ezt követően a tanúsítvány kiállítása legfeljebb 2–3 napot igényel. A régebbi építésű ingatlanok esetében viszonylag könnyebb a szakemberek dolga, hiszen az épületszerkezetek, a gépészet egyszerűbb. Az új építésű épületekkel azonban sokkal több a probléma. Sok esetben az épület dokumentációja igen hiányos, és a tulajdonosok is kevés műszaki információval rendelkeznek. Ez bizonyos mértékben lassíthatja az összetett rendszerek felmérésének folyamatát. Az ingatlan besorolása az alapján kerül meghatározásra, hogy a mai követelményekhez képest (100 százalék) hogyan alakul a lakás vagy ház számított energiafelhasználása. Az így kapott százalékos értéket sávos besorolás alapján betűkkel jelölik.