Megismétlődhet a 4-5 évvel ezelőtti élelmiszerválság

A FAO kimutatásából kiderül: a globális élelmiszerárak júliusban ismét emelkedtek, miután az előző három hónapban még csökkenést mutatott az árindex. Az ENSZ szervezete szerint az árak a következő hónapokban tovább emelkedhetnek.

A gabonák, olajos magvak, a tej, a hús, valamint a cukor árát tartalmazó FAO-index a júniusi 201 pontról júliusban 213 pontra nőtt, ami elmarad ugyan a 2011 februárjában mért 238 pontos csúcstól – ami az arab tavasz kitörésében is szerepet játszott –, azonban már most magasabb a 2007-2008-ban mért szinteknél. Utóbbi két évben a bioüzemanyagok megnövekedett használata, a rossz időjárás, illetve a korlátozó exportpolitika együttes hatásaként ugrottak meg az élelmiszerára, amely több országban – így Egyiptomban, Kamerunban és Haitin – kiterjedt erőszakos tüntetéseket eredményezetett.

Utóbbi két évben a bioüzemanyagok megnövekedett használata, a rossz időjárás, illetve a korlátozó exportpolitika együttes hatásaként ugrottak meg az élelmiszerára, amely több országban – így Egyiptomban, Kamerunban és Haitin – kiterjedt erőszakos tüntetéseket eredményezetett.

Az élelmiszerárak mostani emelkedését a rendkívül száraz időjárás okozta. A fél évszázada nem tapasztalt aszály miatt az utóbbi hetekben rekord szintre emelkedtek a gabonaárak az Egyesült Államokban, ami miatt világszerte fokozódtak az élelmiszerárak emelkedésétől való félelmek, ugyanis a kukorica, a szójabab és a búza esetében az USA számít a legnagyobb exportőrnek a világon.

A globális gabonapiacon emellett azért is emelkednek az árak, mert a piaci szereplők attól tartanak, hogy a Fekete-tengeri gabonatermelő országok, főként a világ harmadik legnagyobb termelőjének számító Oroszország exportkorlátozásokat vezet be, miután a szárazság az ő termelési eredményüket is visszavetette.

„Az élelmiszer alapanyagok drágulása tehát nem jelenik meg egy az egyben a fogyasztói árakban, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az adóterhek emelkedése is növelni fogja az inflációt. Ez pedig jelen körülmények között azért fontos, mert a gyenge hazai belső kereslet egyértelműen kamatcsökkentést indokolna. Ezt támogatja az is, hogy az EU-IMF tárgyalások előrehaladásának érezhetően kedvező hatása van Magyarország befektetői megítélésére, ami jól tükröződik a forintárfolyam erősödésében, valamint a kötvényhozamok rég nem látott szintre csökkenésében. Az MNB célját (3%) tartósan meghaladó infláció ugyanakkor az egyre valószínűbb kamatcsökkentés időpontját késleltetheti, így a következő hónapokban még nem számíthatunk monetáris lazításra” – magyarázta a befektetési szakember.

Világgazdaság Online - T. G. Itthon is nőhet az infláció „A FAO-index az elmúlt hónaphoz képest mintegy 6 százalékkal emelkedett. Ennek hatására természetesen Magyarországon is várható az élelmiszerek drágulása, habár nem ilyen jelentős mértékben, hiszen a feldolgozott élelmiszerek áralakulását más tényezők (belső kereslet, bérköltségek, stb.) is befolyásolják” – véli Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

„Az élelmiszer alapanyagok drágulása tehát nem jelenik meg egy az egyben a fogyasztói árakban, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az adóterhek emelkedése is növelni fogja az inflációt. Ez pedig jelen körülmények között azért fontos, mert a gyenge hazai belső kereslet egyértelműen kamatcsökkentést indokolna. Ezt támogatja az is, hogy az EU-IMF tárgyalások előrehaladásának érezhetően kedvező hatása van Magyarország befektetői megítélésére, ami jól tükröződik a forintárfolyam erősödésében, valamint a kötvényhozamok rég nem látott szintre csökkenésében. Az MNB célját (3%) tartósan meghaladó infláció ugyanakkor az egyre valószínűbb kamatcsökkentés időpontját késleltetheti, így a következő hónapokban még nem számíthatunk monetáris lazításra” – magyarázta a befektetési szakember.

-->