Mi lesz a Vértesivel?

Az MVM pénteki közgyűlés tárgyalt a Vértesi Erőmű Zrt. tőkehelyzetének rendezéséről.

Az erőműtársaság a 2009 előtt megkötött villamosenergia-kereskedelmi ügyletek miatt több tízmilliárd forint értékű tartozást halmozott fel, amit saját erejéből nem volt képes megfizetni. Az MVM Zrt. jelenlegi vezetése másfél év megfeszített munkájával, egy elkerülhetetlenül szükséges csődeljárás és végül sikeres csődegyezség keretében konszolidálta az erőműtársaság működését. A csődegyezség alapját olyan középtávú reorganizációs terv képezte, amely 2014 végéig biztosította volna a Vértesi Erőmű Zrt. működését.

Ugyanakkor a kedvezőtlen piaci folyamatok, köztük a villamos energia piaci árának alakulása, jelentősen befolyásolják a Vértesi Erőmű Zrt. működési feltételeit. Ezt tetézte, hogy az Európai Bizottság a szénipari szerkezetátalakítási hozzájárulás, az úgynevezett szénfillér keretéből történő kifizetés iránti kérelmet még nem hagyta jóvá.

Januárban még ígéretesebb volt a társaság helyzete. Tulajdonosa megállapította, hogy lezárult a válságkezelés időszaka, ezért olyan új vezetést állított az élére, amelynek már a normál üzleti folyamatok irányítása lesz a feladata. Ekkor nevezték ki vezérigazgatónak a több évtizedes (paksi) villamosenergia-ipari tapasztalattal rendelkező Kovács András Zoltánt. Az új cégvezérnek akkor a „normál üzemmenet” irányítása mellett az is a feladata volt, hogy megszervezze: hogyan oldható meg a bokodi és oroszlányi távfűtés 2020-ig, vagyis azt követően, hogy a Vértesi Erőmű leáll, viszont még érvényes szerződések kötik e két település hővel való ellátására. Akkor egy interjújában úgy fogalmazott, hogy „sohasem mondtuk azt, hogy ha a kitermelt szénnel fejlesztett villamos energia megszűnik, akkor az erőmű, vagy annak tulajdonosa, az MVM valamilyen módon nem kíván közreműködni a távfűtés valamilyen módon való megoldásában”.

A majdani konstrukcióról akkor Kovács András Zsolt még nem tudott mit mondani, ám, ha előbbre kell hozni az erőműtársaság leállítását, akkor az érintett települések távhő-ellátásának megoldása is sürgetővé válik.

Az MVM által hivatkozott, 2009 előtti rossz szerződésekről a Világgazdaság adott hírt elsőként. (2009. január 19-én.) Eszerint mintegy 70 millió eurós (20 milliárd forintos) kára keletkezett a Vértesi Erőműnek, s így anyavállalatának, az MVM Zrt.-nek egy 2008-ban kötött, majd visszamondott üzletsorozat miatt. Az erőműtársaság 2008. júniustól októberig 210 megawatt áramot kötött le tizenegy áramkereskedővel. A mennyiséget megtoldotta 40 megawattal, mert 250 megawattot rendelt tőle a System Consulting Zrt. (SC).

Utóbbi azonban december 30-án gazdasági ellehetetlenülése miatt visszamondta a megrendelést. December 31-én délben ezért a Vértesi is felbontotta a szerződéseket az áramkereskedőkkel – az SC gazdasági ellehetetlenülésére hivatkozva –, éppen a szállítás előtt 12 órával.

A vértesi nem kért bankgaranciát az ügylethez, vélhetőleg azért nem, mert 2009-től a SC amúgy is a tulajdonosa lett volna az MVM-mel 2008. júliusban kötött szerződés alapján, vagyis az ügylet amúgy is cégen belülre került volna. A közelgő tulajdonosváltást kezelhette tényként a Vértesi vezetése akkor is, amikor a nagy értékű áramügyletekről nem tájékoztatta tulajdonosát.

Világgazdaság Online-->