Sorsdöntő bejelentésekre vár az egészségügy

A kórházakban és a szakrendelőkben dolgozók után a házi felnőtt- és gyerekorvosok, az alapellátó fogorvosok, valamint a védőnők is számíthatnak jövedelmük emelkedésére. Az előbbiek közül 86 ezren vihetnek haza a napokban bruttó 10 és 65 ezer forinttal magasabb alapbért és januárig visszamenőleges, egyösszegű emelést. Utóbbiak jövedelememelkedése még bizonytalan, az egészségügyi államtitkár egyelőre csak annyit közölt a múlt hét végén, hogy a következő, jövőre esedékes béremelésnek már ők a kedvezményezettjei.

Szükség is van erre, és nem csak azért, mert óriási felháborodást okozott, amikor a tavaszi bértárgyalások során bizonyossá vált: az alapellátás 2012-ben egészen biztosan kimarad a fizetésemelésekből. A „betegközeli” ellátást nyújtók anyagi helyzete évről évre romlik, jelenleg 800 ezer és 1 millió forint közötti havi bevétellel számolhat egy praxis – ebből kell eltartania önmagát, az asszisztenciát, fizetni a rendelő és az autóval kapcsolatos kiadásokat.

Ennyiért a fiatalok számára egyáltalán nem vonzó ez az egyébként nagy felelősséggel járó orvosszakma, alig van utánpótlás, és még azok is, akik ezt a pályát választják, elhagyják az országot. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint az elmúlt öt évben csaknem 300 fiatal háziorvos döntött úgy, hogy inkább külföldön folytatja az életét. A háziorvoslás az egyik leginkább elöregedett területe az egészségügynek.

„Tisztában vagyunk azzal: ha nem teszünk további lépéseket, tíz év múlva nem lesz elég családorvos az országban. Az alapellátás megerősítése kormányzati prioritás” – így fogalmazott még év elején a Világgazdaságnak Beneda Attila, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kabinetfőnöke.

Igazán biztató jelnek azonban elsőként azt lehetett tekinteni, amikor június végén lapunk érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztériumnál közölték: az egészségügyi dolgozók idei bérnövelésén felül további béremelést tervez a kormány, és erről elvi döntés született. A július első felében elfogadott törvénymódosítás, amely szerint a jövedéki adót és a népegészségügyi termékadót is növeli egyes termékek esetében a kormány annak érdekében, hogy többletforráshoz jusson az egészségügy, még inkább bizakodásra adhatott okot.

Ez azt ugyan nem állítja, hogy kizárólag béremelésre szándékozzák fordítani a módosítások nyomán befolyó többletpénzt, mint ahogyan az sem derül ki a javaslatból, hogy pontosan mekkora pluszbevételre számít az adóemelésekből a kormány. A múlt hét végén pedig Szócska Miklós államtitkár szavaiból kiderült, hogy 55 milliárd forintot szándékoznak 2013-ban egészségügyi béremelésre fordítani, mint ahogyan az is, hogy itt már az alapellátás lesz soron.

Azt egyelőre nem lehet tudni, pontosan mennyivel nőhetnek majd a fizetések, ám a Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint már maga a szándék is számunkra pozitív irányba befolyásolhatja a migrációt. Papp Magor azt mondta: sok minden múlik azon, hogy milyen konkrétumokkal áll elő a kormányzat, mert az egészségügyi dolgozók bizalomindexe továbbra sem túl magas.