Már árulják a jegyeket a Wizz Air két új járatára, a december 6-án induló tel-avivi és a december 14-én startoló kijevi desztinációkra. „A moszkvai és az isztambuli repülés joga feltehetően egy-két hónapon belül eldől” – mondta Váradi József vezérigazgató. Budapestről először lehet majd diszkont áron repülni a kijevi Zsuljani repülőtérre és a tel-avivi Ben Gurionra.
A két új járattal a Wizz Air 31-re növeli a Budapestről elérhető útvonalai számát. Mindkét új útvonalon kezdetben hetente háromszor repülhetnek az utasok, akik számát az első évben a légitársaság 100 ezerre becsüli. A Légügyi Hatóság a hosszadalmas procedúra során több szempont alapján döntött a Malév-jogok kiosztásáról: például a tapasztalat, a fenntarthatóság és a termékkínálat nyomott sokat a latban.
A döntés határozatlan időre szól. „Várakozásaink szerint a diszkont árak növekvő turizmushoz vezetnek, hiszen olyan utazók számára is vonzó lehet az ajánlat, akiket idáig a magas jegyárak tartottak vissza. A piac hamar el fogja dönteni, hogy mekkora kapacitásra van szükség” – hangsúlyozta Váradi József. Emellett arra is számítanak, hogy az üzleti utak száma is növekedni fog a költségérzékeny újvállalkozások és a vállalkozó üzletemberek körében. A magyar turisták végre megismerhetik Kijev kulturális gazdagságát, felfedezhetik Izrael történelmi nevezetességeit vagy élvezhetik Tel-Aviv híres tengerparti strandjait anélkül, hogy vagyonokat kellene költeniük az utazásra.
A vezérigazgató azt is bejelentette: három évre szóló, összesen 2 milliárd forint értékű megállapodást kötöttek a Malév Ground Handling földi kiszolgálóval a teljes budapesti Wizz Air-kiszolgálásra. A cég az utas- és poggyászfelvétel, szállítás mellett takarítja és jégteleníti is a gépeket. Ez több száz tapasztalt szakember munkahelyének megőrzését is jelenti. Ma már néhány Malév-pilóta is a fapados cégnél dolgozik. „Jó, hogy mostantól olyan útvonalakon is tudunk repülni, amelyek korábban monopóliumnak számítottak. Egyébként 100 millió euró kérdése, hogy lesz-e új nemzeti légitársaság, de úgy gondolom, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben ennek az esélye gyakorlatilag nulla” – fogalmazott a vezérigazgató.
Váradi József egyértelművé tette: nem tervezik, hogy Budapestet összekössék a Balkánnal. A Malév ugyanis szerinte nem véletlenül ment csődbe, hiszen például Macedónia felé nem nagy az érdeklődés. Vagyis a társaság nem követi a Malév rossz stratégiáját, nem a budapesti átszállást tekinti stratégiai céljának, hanem ponttól-pontig repül. Minden ilyen járatnál feltétel, hogy tele legyenek a 180 üléses gépek. Ezzel magyarázta azt, hogy cégüknél egy alkalmazottra évi 8 ezer utas jut, míg a hagyományos légitársaságoknál 1-2 ezer utas. Az egy ülésre jutó költség pedig mindössze egyharmada a hagyományos társaságénak.
A Wizz Air tavaly 11 millió utast szállított, az idén pedig 12 milliót. Jelenleg 16 bázisról, 29 ország 80 desztinációjába 252 útvonalon repül a cég 39 gépe, a flottát jövő nyárig további 6 darab A 320-as géppel bővítik. A márciusban zárult üzleti évét 250 milliárd forint forgalom mellett 16,7 milliárdos profittal zárta a cég.
Régóta húzódott az elbírálás
A repteret üzemeltető cég vezérigazgatója, Jost Lammers korábban a Malév repülési jogainak rendezetlenségét is azokhoz a körülményekhez sorolta, amelyek rontják a Budapest Airport versenyhelyzetét. A Malév engedélyeit a Légügyi Hivatal április 17-i határozataival vonta vissza. A légiközlekedési hatóság ezt követően kezdhette meg a kiosztási eljárásokat. A légitársaságok maguk határozhatták meg, hogy mikortól indítják el járataikat, de az időpont is része volt a pályázati anyagnak, és a kérelem értékelésekor ezt is figyelembe vették.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.