Még nem lesz állami mobilcég

Ahogy arra számítani lehetett, megszületett a végső ítélet a három már piacon lévő mobilcég és a negyedik szolgáltatóperében, a jogi procedúra végkimenetele azonban komoly meglepetést okozott. A bíróság ugyanis a várakozásokkal ellentétben úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) által kiírt frekvenciapályázatot lezáró végzést, ezzel pedig tulajdonképpen elkaszálta a negyedik mobilszolgáltatót. A híreket a Magyar Telekom befektetői pozitívan fogadták: a cég részvényeinek jegyzése az ítélet kihirdetését követőenmegugrott, s a papír végül majd 2,4 százalékos erősödéssel 429 forintonzárt.

Az indoklás szerint a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Fejlesztési Bank alkotta konzorcium el sem indulhatottvolna az aukción, így az NMHH súlyos eljárási szabálytalanságot követettel, amikor nyilvántartásba vette az állami pályázót. A bíróság emellett kifogásolta az úgynevezett nemzeti roamingot is, amelynek értelmében a három már piacon lévő szolgáltatónak – a pályázati kiírás szerint - át kellett volna engednie infrastruktúráját az új szereplőnek, amíg az ki nem építi saját hálózatát.

A legfontosabb kérdés, hogy ezt követően mi lesz a folytatás. A mostani ítélet ugyanis jogerős, s bár az érintettek – különös tekintettel az elmarasztalt NMHH-ra, vagy három állami cég által létrehozott MPVI Zrt.-re– még fordulhatnak rendkívüli jogorvoslatért a Kúriához, a szűkszavú nyilatkozatok alapján nem biztos, hogy tovább viszik az ügyet. Az MPVI-nél például lapunknak mindössze annyit mondtak, hogy elemzik a határozatot, és csak ezt követően döntenek majd a további lépésekről, s egyelőre a médiahatóságnál is jogászok vizsgálják a lehetőségeket. Egy valami ugyanakkor biztosra vehető: ha valaha el is indul az (vagy inkább egy) állami mobilcég, az biztosan nem a közeljövőben, és nem a NMHH év eleji határozata alapján történik majd.

Az eljárásban felperesként szereplő már piacon lévő (inkumbens) mobilcégek tehát meglepő sikert arattak, kérdés azonban, hogynem pürrhoszi győzelemről van-e szó. A bíróság döntése ugyanis a teljes frekvenciatender végeredményét megsemmisítette, azaz az állami szolgáltatómellett elvileg a másik három vállalat sem veheti igénybe a januárban elnyert frekvenciát. A cégek ugyanakkor – különböző mértékben - már használjákaz árverésen szerzett blokkokat, az év eleje óta bekapcsolt területek lekapcsolása pedig komoly veszteségeket okozhat.

A legnagyobb gondot ez a Vodafone számára jelentheti, a legkisebb inkumbens szolgáltató ugyanis a januárban szerzett 2 megahertzes blokk segítségével érte el a 99 százalékos mobilnet lefedettséget, és ehhez kapcsolódó reklámkampányára hatalmas összeget fordított. A mostani döntés eredményeként azonban jelentősen visszaeshet a társaság lefedettsége.

Kérdés, hogy mindezt hogyan kezelik majd az illetékes hatóságok. Nem kizárt, hogy a Vodafone valamilyen ideiglenes engedéllyel megtarthatja az év elején szerzett frekvenciát, az sem kizárt azonban, hogy az NMHH idővel egy teljesen új árverést ír majd ki. Ágazati szakértők szerint ugyanakkor egy új aukcióra biztosan hónapokat kell még várni, mivel az előző pályázatot lebonyolító személyzet nagy része már nem dogozik a médiahatságnál. Ráadásul a legutóbbi pályázat tapasztalatai alapján a teljes procedúra a kiírástól az eredményhirdetésig legalább fél évet vesz igénybe, így ha valóban új tender lesz, akkor legkorábban jövő ősszel oszthatják ki ismét a frekvenciákat.

A bíróság döntése akár 34 milliárd forintos lyukat is üthet az idei költségvetésben. A 900 megahertzes frekvenciasávban kiírtjanuárban zárult árverésen ugyanis a négy nyertes majd 44 milliárd forintot ajánlott a felkínált blokkokért, amiből a költségvetési „nettó” bevétele (figyelmen kívül hagyva az állami konzorcium 10 milliárdos befizetését) 34 milliárd forint lett volna. Bár ezeket az aukció nyertesei már átutalták, amennyiben a teljes határozatot megsemmisítik, az összeget jó eséllyel vissza kell fizetnie a büdzsének.

Hosszabb távon ugyanakkor korántsem biztos, hogy rosszul jár az állam. Ágazati szakértők szerint ugyanis, ha az NMHH újabb árverést ír ki, azon szinte biztosan csak az első körnél magasabb ajánlatokkal lehet majd nyerni, már csak azért is, mert a pályázók ismerni fogják akonkurensek korábbi ajánlatait. Emellett nagyon valószínű, hogy az új aukción állami pályázó már nem indul, ez esetben pedig nem fordulhat el,hogy az állam egyik zsebéből a másikba pakol pénzt.