Milliárdos árelőny hazai burgonyával?

Milliárdokat megtakaríthatna a hazai burgonyaágazat, ha a nyugat-európai fajtákról átállnának a termelők a hazai nemesítésű, a száraz, kontinentális éghajlathoz jobban alkalmazkodó fajták termesztésére – véli a Keszthelyen dolgozó burgonyanemesítő munkacsoport vezetője.
„Folyamatosan válogatjuk ki az egyre inkább szárazságtűrő fajtákat, amelyeket idehaza öntözés nélkül nemesítettünk. A kontinentális éghajlatra jellemző viszonyok, így például az egyenetlen csapadékeloszlás körülményei a nyugat-európai nemesítőknél nem állnak fenn, és ezeket a jellemzőket üvegházban, vagy más módszerrel sem lehet modellezni” – nyilatkozta lapunknak Polgár Zsolt.

A Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója hozzátette: a kísérletek eredményeképp a kinemesített tucatnyi fajta közül öt kifejezetten szárazságtűrőnek mondható. „Míg az atlanti fajták esetében 40-50 százalékos a terméskiesés egy az ideihez hasonló különösen aszályos évben, ezeknél a fajtáknál ez csak 25-30 százalékos öntözés nélkül.” Polgár Zsolt kifejtette: „Öntözve pedig a korszerű termelők, nagyüzemi körülmények között hektáronként 50 tonnát meghaladó mennyiséget takaríthatnak be. Általánosságban elmondható, hogy öntözéssel az atlanti és a hazai fajták között nincs jelentős különbség, szárazság esetén azonban a hazaiaknak jóval kisebb a veszteségük.”

A hazai fajták fokozottabb rezisztenciája miatt a növényvédelmi költségek is alacsonyabbak, hektáronként 100-150 ezer forinttal – jelentette ki az igazgató. A Központ által nemesített fajták piaci részesedése jelenleg 20 százalék körüli, Polgár szerint az egészséges arány 45-50 százalék körül lenne. Becsléseik szerint a hazai termelők teljes átállása esetén a teljes ágazat hozzávetőleg 20 milliárd forintnyi árbevétel-előnyhöz jutna a vetőburgonya ára, a csökkent növényvédelmi költségek, valamint a kisebb termésveszteség révén.