Milliárdos beruházások nélkül halálraítélt a magyar csirkeipar

A csoport baromfitenyésztő tagvállalatánál, a Baromfi-Coopnál hétfőn avatták fel az 1,7 milliárd forintból elkészült új keltetőüzemet. A fejlesztés 687 millió forintos állami és uniós támogatással valósult meg, és évente 40 millió tyúktojás keltetését teszi lehetővé. Bárány hozzátette: „amikor döntöttünk erről a fejlesztésről, akkor láttuk, hogy az erősödő zárt integrációnk leggyengébb eleme a keltetés.

Volt ugyan két keltetőnk, de az egyik 11, a másik 18 éves, és már az építéskor sem a csúcstechnikát képviselték. A mostani petneházi üzem minden ízében a világ csúcstechnológiáját képviseli, ha ezzel keltetünk, egészséges, életképes csibéket tudunk kiszállítani, ez pedig némileg javítja a jövedelempozíciónkat.”

Bárány emlékeztetett rá, hogy Magyarországon harmincöt éve nem épült új keltetőüzem. „Ebben az időszakban nagyot fejlődött a technika” – tette hozzá Bárány, aki az új üzemet a Master Good integráció alappillérének nevezte, amellyel a cégcsoport mintegy hatvan beszállítóját fogja ellátni naposcsibével. „Enélkül a fejlesztés nélkül leszakadnánk az európai középmezőnytől”

A Master Good cégcsoport az elmúlt években 4,3 milliárdot költött a keltetőüzemen kívül új szülőpár- és broilertelepeinek megépítésére, és tavaly 1,8 milliárd forintból korszerűsítette kisvárdai vágóüzemét, ahol ma már heti 600-620 ezer csirkét vágnak, vagyis a magyarországi összvágás egyharmadát. „Ez olyan volumen, amellyel már képesek vagyunk kilépni a nyugat-európai piacra.”

A megnövekedett takarmányárak és egyéb költségek miatt nehéz helyzetben van az állattenyésztés és a húsipar, ám Bárány elmondta: „a Master Good így is képes egy nagyon szerény nyereséget termelni. Látni kell azonban, hogy ha a mi nyereségünk csak kevéssel van nulla felett, akkor a fejlesztést elmulasztó, kevésbé hatékony cégek ma óhatatlanul veszteséget termelnek” – tette hozzá.