Negyedik éve csökken a vendéglátóhelyek száma Magyarországon

Hazánkban a teljes vendéglátóipari hálózat több mint egynegyedét, 27 százalékát teszi ki a 9 191 étkezőhely, amely magában foglalja az éttermet, vendéglőt, kávéházat és cukrászdát. Ott a forgalom nagy része étkezésből származik, és sok alkoholmentes szomjoltót fogyasztanak a vendégek – írja a Nielsen. Sörözők, borozók és pubok alkotják az italhely csatornát; összesen 4 745 egysége szélesebb választékot vonultat fel, és színvonalasabb kiszolgálást nyújt, mint a volumenhely. 

Kisebb jelentőségű a szálláshely szegmens, amelybe beletartozik a szálláshelyeken található minden értékesítési pont, presszótól az éttermen át a bárig. A teljes bolthálózat 7 százaléka sorolható ide, összesen 2 373 egység. Itt legalacsonyabb a csökkenés mértéke, a legutóbbi öt év során.

Legkisebb, 5 százalékos szegmens a szabadidős és szórakozóhelyeké. Diszkó, biliárd terem, night club, kaszinó, valamint sportlétesítmény tartozik ide, összesen 1 645 egység. Főként fiatalok a vendégeik, akik ételt vagy italt csak a szórakozás kiegészítése gyanánt fogyasztanak. Látogatásuk fő célja a szórakozás.

„Országosan az üzletek majdnem fele, szám szerint 16 439 úgynevezett volumenhely, ami kocsma, büfé, talponálló és munkahelyi büfé gyűjtőneve” – állapítja meg Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. „Ezekben az egységekben szűk étel- és italválasztékot kínálnak, felszolgálás nincs vagy csak esetleges. Az ital kategóriák teljes vendéglátós forgalmából általában 40 százaléknál több jut a volumenhelyekre.”

Megjegyzi, hogy a fenti adatok a szezonális helyek nélkül értendők. Az idény jellegű üzletekről csak a tavaly nyári adatok állnak rendelkezésre: Összesen 5 090 szezonális helyet regisztráltak, ami enyhe csökkenést jelez az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. 

„Szokásos évi cenzusát idén a Nielsen kiegészítette azzal, hogy munkatársai személyesen keresték meg a vendéglátó helyeket hazánk 10 ezer lakosúnál nagyobb városaiban” – tájékoztat Osztoics Bernadett. Módszeresen járták végig az utcákat, és felmértek minden egyes vendéglátó helyet, 2012. januártól április végéig. 

Mostanra készült el az összesítés, amely szerint a vizsgált városokban a vendéglátás hálózata összesen 20 221 üzletből áll. A csökkenés mértéke ott is 1 százalék, az előző évi 20 340 üzlettel szemben – derül ki a cég adataiból.

Amíg országosan csak a volumenhelyek száma nőtt, addig a 10 ezer lakosúnál nagyobb városokban három üzlettípus egységeinek száma is emelkedett, kis mértékben, egyik évről a másikra: Volumenhelynél 9 508-ra,  étkezőhelynél 6 227-re, míg szabadidős és szórakozóhelynél 1 112-re. Italhelynél, továbbá szálláshelynél némi negatívumot jelez a tendencia.

„Hasznos a 10 ezer lakosúnál nagyobb városok vendéglátó helyeinek  számbavétele mindazok számára, akik új üzleti lehetőségeket keresnek” – állapítja meg Osztoics Bernadett. A Nielsen részletes adatai segítik a piaci szereplőket abban, hogy bővíthessék vevőkörüket, és növeljék forgalmukat. Az értékesítő helyek listája ugyanis tartalmazza többek közt az egyes üzletek nevét, címét, jellegét, méretét és elhelyezkedésének leírását az adott városban. A felmérők összeírták a választék fő jellemzőit. Azon kívül rögzítették egy-egy üzlet általuk becsült forgalmát.

Budapesten és Pest megyében él országunk lakosságának 28 százaléka, a vendéglátó helyek részaránya pedig némileg alulreprezentált, 27 százalékkal. A keleti megyékben a lakosság 41 százalékos részarányához képest szintén valamelyest alulreprezentált a vendéglátás, mivel üzleteiből 40 százalék jut arra az országrészre. A nyugati megyékben viszont felülreprezentált a horeca hálózat, mivel az egységek 33 százaléka jut a népesség 31 százalékára.