Rekordévet zár a turizmus?

„A magyar vendégforgalom kiemelkedő eredményeket ért el az első hét hónapban, ha ez a tendencia folytatódik, rekordévet zárhat a turisztikai ágazat” – értékelte tegnap a szezon eredményét Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. Hozzátette: az első hét hónapban 4,5 millió vendég 11,7 millió vendégéjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, így a bruttó árbevétel is 6,5 százalékkal nőtt. „Válságálló iparág lett a turizmus, amit tovább segíthet, hogy 61 milliárd forint fejlesztési pénzre pályázhat az ágazat” – fogalmazott az államtitkár. Szerinte felesleges volt kételkedni a SZÉP-kártya hatékonyságában, ugyanis idén eddig 26 milliárd forintot költöttek az új cafeteria eszközről. Az NGM adatai szerint 17,5 ezer munkáltatónak köszönhetően már 700 ezer munkavállaló mondhatja magát kártyatulajdonosnak, a plasztikra feltöltött 52 milliárd forintot pedig 35 ezer elfogadóhelyen lehet felhasználni. Ez valóban dinamikus fejlődés, hiszen a február 13-ai adatok alapján a kibocsátó intézményekkel (OTP, MKB, K&H) akkor még csak 6700 munkáltató kötött szerződést, és 120 ezer munkavállalónak volt kártyája. Az elfogadóhelyi szerződések száma pedig még 10 ezret sem érte el.

„Az idei szezonban az optimista várakozásokat is felülmúlva, 10-11 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a Balatontourist Zrt. által közvetlenül és közvetve működtetett, részben már bezárt, részben szeptember végén záró 18 balatoni kempingben és két másik szálláshelyen” – mondta Székely Ferenc vezérigazgató-helyettes. Az üdülőrégió legnagyobb kempingláncát üzemeltető cégnél a nyár elején még csak 5 százalékkal nőtt az előértékesítés, illetve előfoglalások száma, ami kedvező változást ígért a tavalyi stagnálás után. Az idei szezonban 175 ezer vendég 630 ezer éjszakát töltött a Balatontourist szálláshelyein. A külföldiek között kiugróan emelkedett a holland, a szlovák, a cseh, és a lengyel turisták száma. A küldő partner csődje ellenére javarészt sikerült visszahódítani a dán vendégeket is, és nőtt a német, osztrák, belga, svájci kempingezők száma is.

„Ha a növekedés ütemét nézzük, akkor az magasabb az európai és a térségi átlagnál is” – mondta Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: az ágazat tavalyi eredményei meghaladták a válság előtti szintet: 2011-ben a turizmusnak már 1115,7 milliárd forintot köszönhetett a gazdaság. Kopócsy Andrea, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke azért árnyalta a képet: a hitelezés leállása miatt lassult a kapacitásbővülés a szállodaiparban. „A kereslet is átrendeződött, mert a fapados légitársaságok kevesebbet költő városlátogatókat hoznak. A konferenciaturizmus a Malév csődje miatt csökkent” – mondta Kopócsy Andrea. Hozzátette: Budapesten főleg a háromcsillagos szállodáknak kedvezett az idei év eddig, az ötcsillagos házak foglaltsága azonban visszaesett. Összességében azonban a szállodák teljes bevétele 13 százalékkal volt több, mint tavaly.
Most mi hívjuk be az oroszokat
Száz országból több mint másfél ezer utazási iroda, szálloda, légitársaság, üdülőközpont és vállalkozás, köztük magyarországi cégek részvételével megnyílt az orosz fővárosban a 18. őszi nemzetközi turisztikai szakvásár.  Oroszország a világ egyik legnagyobb küldő országa, évente 26 millió orosz turista utazik a világ különböző pontjaira. Érthető, hogy egyre több ország szeretné megtartani és növelni az orosz turisták számát. A 25 ezer négyzetméteres kiállítási csarnokban a Magyar Turizmus Zrt. üzemelteti a 80 négyzetméteres magyar standot. Főleg a gyógyturizmus és a wellness népszerű az oroszok körében, akik 2012 első hét hónapjában csaknem 342 ezer vendégéjszakát töltöttek el hazánkban, ami 31,6 százalékos növekedés jelent.