Újabb áfa-levonási ügyben ítélt Magyarország ellen az Európai Bíróság

Az egyre szaporodó "áfa-levonási" ügyek azt a kényes kérdést vetik fel, hogy meddig terjedhet a számlabefogadó felelőssége a számlakibocsátónál feltárt mulasztásokért. Az Európai Bíróság álláspontja ebben a kérdésben a számlabefogadókra nézve jóval kedvezőbb.

A szóban forgó ügy kapcsán az Európai Bíróság az uniós szabályokkal ellentétesnek mondta ki a magyar adóhatóság azon értelmezését, mely szerint a számlakibocsátónál feltárt formai hibák miatt megtagadható a számlabefogadónál az áfa-levonási jog. A magyar adóhatóság következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az egyértelműen és bizonyítottan "fiktív" számlákra nem lehet adólevonási jogot alapítani. Külön irányelv rendelkezik arról, mit kell "fiktív" számlának tekintetni, és így különösen akkor állapítja meg az ügylet hiteltelenségét, ha az nem valós, nem a számlában feltüntetett felek között jön létre, vagy nem a számlában szereplő tartalommal. Ha bármelyik feltétel hiányzik, az adólevonási jogot az adóhatóság megtagadja, és megkövetel az adózótól minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa befogadott számla valós teljesítésen alapuljon.

"A gyakorlatban előfordul, hogy az adóhatóság hiteltelennek minősít valamely ügyletet kizárólag a számlakibocsátó, vagy a láncban őt megelőző más szereplő, formai hibája miatt. Ilyen esetben az adólevonási jogot esetenként akkor is megtagadja, ha a formai hiba az ügylet tartalmi megvalósulását önmagában nem érinti. A számlabefogadót ilyenkor olyan, az érdekeltségi körén kívül eső ok miatt éri hátrány, amelyről nem volt tudomása, vagy amelynek ellenőrzését nem lehet a számlabefogadótól elvárni." - mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

Az ügyben az Európai Bíróság az adóhatóság álláspontjával szemben a következő álláspontot képviselte: az áfa-levonási jogot nem lehet pusztán arra hivatkozással megtagadni, hogy a számlakibocsátó nem rendelkezett vállalkozói igazolvánnyal, illetve be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztatott. Ezek a körülmények az ügylet megvalósulását érdemben nem befolyásolják. Az Európai Bíróság szerint a számlabefogadóval szemben negatív következményeket - az áfa-levonási jog megtagadását – csak akkor lehet alkalmazni, ha egyértelműen bizonyított: a számla befogadója tudta, vagy kellő gondosság mellett észlelhette, hogy a levonás alapjául szolgáló ügylet visszaélésen, az adószabályok megkerülésén alapul.