Forrásbevonás üzletrész értékesítésével

Átalakul a közép- és hosszú távú, befektetési célú megtakarítások szerkezete, ráadásul egy része közvetlen működő tőkeként jelentkezik a gazdaságban – nyilatkozta lapunknak a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke. Csuhaj V. Imre szerint korábban elsősorban a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli értékpapírok felé volt érdemes fordulnia annak, aki milliós mértékű megtakarítását szerette volna befektetni. „Az elmúlt időben azt figyelhettük meg, hogy egy bizonyos befektetési méret fölött tanácstalanokká váltak a tőketulajdonosok – mondta a szakértő. –

A 2008-as pénzügyi válság idején sok magánszemély annak ellenére szenvedett komoly veszteséget, hogy diverzifikált portfólióval rendelkezett. Új műfajként jelent meg az üzletrészvásárlás, főként a jó kilátásokkal rendelkező mikro- és kisvállalatok piacán látunk élénkülést” – hangsúlyozta Csuhaj V. Imre.

A kockázati tőke már évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon is, de ezek az üzletszerűen menedzselt kockázati tőkés befektetések általában 1 millió eurós küszöbnél kezdődnek. Az utóbbi időszakban ennél sokkal kisebb, néhány tízmillió forintos befektetésekről van szó, amelyekhez legtöbbször informális csatornákon közvetítik a cégeknek a tőkés partnereket.

Csuhaj V. Imre szerint ezen üzletrész-értékesítéseknek általában kétféle indítéka lehet. Leginkább a jó növekedési kilátásokkal rendelkező induló vállalkozásokról van szó, vagy olyan nagy múltra visszatekintő és stabil piacon működő, folyamatosan növekvő társaságok az érintettek, amelyek átmenetileg küzdenek cash flow-problémákkal, esetleg korszerűsítéseikhez tőkebevonás szükséges.

Az induló vállalkozások szinte alig számíthatnak más forrásra, mint saját családi hátterükre, az üzleti angyalokra (induló, kezdeti életszakaszban lévő vállalkozásokba beszálló magánbefektetők) vagy a kockázati tőkésekre. Megállapodást kizáró tényező lehet a kontroll megszerzése vagy megtartása feletti vita. A pénzügyi befektetőnek nem feltétlenül célja a többségi tulajdon megszerzése, egyre nagyobb szerepet kap a kisebbségi üzletrész és néhány fontos, a befektetés értékét biztosítani hivatott alapjog kikötése. A túl nagy üzletrészt esélytelenebb nagyon jó áron értékesíteni.

A befektetési időtáv is lerövidült, immár nem ritkák az 1-2-3 éves lefutású befektetések, ami a tulajdonosok számára is jobban belátható időtávot jelent. Mindezek ellenére az üzletrész-értékesítés egyik komoly gátját képezheti bármelyik fél rugalmasságának hiánya. Az üzletrészt értékesítők oldaláról azok a tudatos vállalkozásépítők lehetnek ebben a folyamatban partnerek, akik képesek transzparenciát biztosítani a tőkéstársnak. Amennyiben az „adóoptimalizáló” megközelítés képezi egy vállalkozás profitrátáját, az ígéretes cég vizsgálata után a befektető kiábrándul. Nagyon nehéz lesz elhitetni a befektetővel, hogy a beszámoló éppen hogy pozitív eredménye ellenére a vállalkozás nagyon nyereséges lesz rövid távon” – mondta Csuhaj V. Imre.

Szerinte a szürke megoldások, a nem teljesen szabályszerű foglalkoztatás vagy elszámolás kitisztázása mindig extra költségeket jelent, felszínre kerülnek néha üzletfolytonossági kockázatok, amelyek orvoslása további terheket rak egy üzleti modellre. Csak akkor lehet vonzó a vállalkozás, ha az üzleti terve az átvilágítást követően is betarthatónak bizonyul. A kockázati tőke és az üzleti angyalok is egyre inkább azokat az életképes cégeket keresik, amelyek rendhagyó tempójú fejlődést és egyedi piaci lehetőséget vagy akár üzleti modell nélkül létező, erős innovatív eszközt testesítenek meg.

– dokumentációs hiányosságok

– be nem vallott tagi kölcsönök

– hiányos adminisztráció

Üzletfolytonossági kockázatok:

– működési engedélyek hiánya

– alulbecsült erőforrások költsége

– redundanciaelvárásoknak való megfelelés hiánya

– beszállítói kiszolgáltatottság

Nem internalizált (szolgáltatás, mely nem jelenik meg költségként) tételek:

– szívességi alapon működő szolgáltatások

– családi munkaráfordítás

– jogdíjas források illetéktelen igénybevétele

Józan kalkuláció hiánya:

– túlértékelt piackutatási eredmények

– növekedési illúziók

– kifelejtett marketing,

IT, ügyvitel, egyéb költségek

FORRÁS: Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.

– dokumentációs hiányosságok

– be nem vallott tagi kölcsönök

– hiányos adminisztráció

Üzletfolytonossági kockázatok:

– működési engedélyek hiánya

– alulbecsült erőforrások költsége

– redundanciaelvárásoknak való megfelelés hiánya

– beszállítói kiszolgáltatottság

Nem internalizált (szolgáltatás, mely nem jelenik meg költségként) tételek:

– szívességi alapon működő szolgáltatások

– családi munkaráfordítás

– jogdíjas források illetéktelen igénybevétele

Józan kalkuláció hiánya:

– túlértékelt piackutatási eredmények

– növekedési illúziók

– kifelejtett marketing,

IT, ügyvitel, egyéb költségek

FORRÁS: Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. -->