A kormány a közelmúltban elfogadta a nemzeti vízgazdálkodási, öntözési és aszálykezelési stratégia kidolgozásáról szóló előterjesztést. Eszerint a jövő év közepére el kell készíteni egy olyan átfogó szakmai anyagot, amely konkrét cselekvési határidőket és pontos költségeket is tartalmaz.
A tervek között szerepel egy öntözési hivatal létrehozása is, amely intézményes keretek között fogná össze az ágazat szakmai munkáját. A szakminiszter egy korábbi nyilatkozata szerint a jelenlegi 100 ezer hektárt sem elérő öntözött mezőgazdasági terület nagyságát 15-20 év alatt 2 millió hektárra kell növelni
A tervek szerint a jövőben a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet kapna a megelőzés, a belvízvédelmi munkák összehangoltabb, centralizált szervezése. A kormányzati gondolatmenet szerint az önkormányzatok nem alkalmasak a vízvédelmi problémák kezelésére, a géppark, az állomány, és a szakértelem hiánya miatt. A vízgazdálkodás nagy területeket érint, alapvetően más gondolkodást igényel, a VM szakértői szerint ezért is szükséges az állami beavatkozás.
Egyetértünk azzal, hogy állami feladatként kezeljék a vízművek, öntözőművek ügyeit – nyilatkozta a Világgazdaságnak Tóth István. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára hozzátette: „olyan rendszert kellene kialakítani, amely eljuttatja a vizet a művelt területekig olyan áron, hogy a gazdálkodóknak érdemes legyen kialakítani az öntözési infrastruktúrát.” A titkár azonban hozzátette: „a földtörvény jelenleg a parlament előtt lévő tervezete azonban olyan módon bizonytalanítja el a gazdálkodókat, hogy erre alapozva senki nem fog többmilliós fejlesztésekbe fogni.”
További részletek a Világgazdaságban
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.