Lassan fizetnek a gyógyszerekért
A nagykereskedőkre hárul a gyógyszerek készletezésének teljes terhe - mondta Feller Antal a Magyar Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke.
A gyógyszer-nagykereskedők hagyományos tevékenységeinél hazánkban jóval több feladat hárul a szektor szereplőire. A szakember jelezte: Magyarországon a készletezés teljes terhe a nagykereskedőkre hárul, mert a kiszámíthatatlan forgalmú piacon erre sem a gyógyszertárak, sem a kórházak nem képesek. Ennél is nagyobb kihívás azonban a finanszírozás megoldása, itthon ugyanis a patikák és kórházak erre sem képesek. A gyógyszer-nagykereskedők a gyártóknak jellemzően 30-60 napos határidőre fizetnek, ennél azonban sokkal lassabban jutnak pénzükhöz vevőiktől.
Álláshelyek szűnhetnek meg a gyógyszeriparban
A beruházások és a kutatás-fejlesztési költések visszaeséséhez, a munkahelyek számának csökkenéséhez vezethet a gyógyszeriparban a jelenlegi szabályozási rendszer - mondta Greskovits Dávid a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) alelnöke. A szakember elmondta: komoly kockázatot rejt a hazai gyógyszeripar szempontjából, hogy a 2013-as gyógyszerkassza irreálisan alultervezett, a támogatási rendszer pedig hátrányosan érinti a magyarországi gyártókat. A vaklicit bevezetése például épp a hazánkban termelő tevékenységet is végző vállalatokat sújtotta a leginkább.
A MAGYOSZ alelnöke elmondta: valószínűsíthető, hogy jövőre a gyógyszeripar kutatás-fejlesztési tevékenysége szűkülni fog, a szektorban elbocsátások várhatóak, a gyártók pedig további termékeket vonhatnak ki a piacról, mivel azok a vaklicit miatt finanszírozhatatlanná válnak.
Rohamosan nő a magyarországi kórházak lejárt tartozása
Rohamosan nő a magyarországi kórházak lejárt tartozása, év végére akár 80 milliárdot is követelhetnek az intézményeken a beszállítók - mondta Hornyák László, az Orvostechnikai szövetség elnöke. A szakember szerint az egyik legnagyobb problémát ma a gyógyászati segédeszközök és berendezők gyártói számára az jelenti, hogy a kórházak nem képesek időben fizetni szállítóiknak. Az intézmények lejárt szállítói adósságállománya rohamosan nő, az első félév végén meghaladta a 35 milliárdot, az év végére pedig akár a 80 milliárdot is elérheti.
Az orvostechnikai vállalatok számára ez azért okoz kiemelkedően nagy kihívást, mert a korházak jellemzően az utolsók között fizetik ki az ilyen eszközöket.
A halál a legolcsóbb kezelési alternatíva
Bár az egészségügyi technológiák rohamléptekben fejlődnek, ezek állami befogadása Magyarországon azonban sok esetben késik vagy elmarad – mondta Kalló Zoltán az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője . Kalló Zoltán hangsúlyozta: semmiképp nem szabad azonban összekeverni a költségminimalizálást és a költséghatékonyságot. Az egészségügyi közgazdász egy nagyon egyszerű példával szemléltette a különbséget: ha egy balesethez a mentő nem ér ki, az költségminimalizálás, ha kiér, akkor az költséghatékonyság.
Ezek alapján a halál a legolcsóbb kezelési alternatíva, ez azonban teljesen egyértelmű, hogy nem a megfelelő irány. Éppen ezért az egészségügyi döntések során nem a költségminimalizálásra, hanem a hatékonyság növelésére kell törekedni, s a célok között pedig a gazdasági mellett más dimenzióknak is meg kell jelennie, mint például a lakosság egészségi állapotának javítása.
Rácz Jenő: Hazugságokra egészségügyet sem lehet építeni
A jelenlegi kórházi ellátórendszerben a most nyújtott szolgáltatáscsomagot, az aktuális szakmai előírásoknak megfelelően, a rendelkezésre álló forrásokból nem lehet fenntartani – mondta Rácz Jenő Magyar Kórházszövetség elnöke a Világgazdaság „Egészségipar Magyarországon – kitörési pont, vagy félrekezelt ágazat?” című konferenciáján, kiemelve, hogy a hazai egészségügyet nem átalakítani kell, teljesen új rendszerre van szükség.
A szakember Orbán Viktor október 23-ai beszédének azt a szakaszát is idézte előadásában, amely szerint „hazugságokra, dogmákra, önámításra és megtévesztésre nem lehet államot építeni”, és hangsúlyozta, hogy ennek az egészségügyre is vonatkoznia kell.
Az egészségügyi szolgáltatások szerepe kettős - mondta Dr. Kincses Gyula, egészségpolitikai szakértő, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet volt igazgatója. A magánszolgáltatások piaca ma is létezik, dinamikusan fejlődő, de látens piac. A fejlődés elkerülhetetlen, hiszen a közszolgáltatások tartósan forráshiányosak, és egyetlen európai állam sem tudja finanszírozni a szolgáltatásokat.
„A beteg ma hálapénzért sem kapja meg azt, amit szeretne” - hangsúlyozta. Ebből fakadóan következhet kitörés – tette hozzá. „Felértékelődnek az alternatív technológián alapuló eljárások. Akár szakmai teljesítményről, akár fényevésről van szó” - jegyezte meg.
A piaci szolgáltatásoknak belföldi és külföldi vásárlói is vannak. Ugyanakkor illúziónak nevezte, hogy kinti TB-finanszírozásból ide fognak vándorolni a betegek. Ha a piacon hiányzik a kereslet és a kínálat, akkor a pezsgés is csak fékezett habzású. A kínálat ezen a látens piacon még eléggé gyér.
Szerinte a közszolgáltatások általában nem felkészültek a magánszolgáltatások nyújtására. Nincs tisztázott jogszabályi háttér, vagyis nincs meghatározva, hogy mi a „köz” dolga és mi nem, hogyan árulható a szabad kapacitás. Nincs megfelelően elkülönített kapacitásm és a VIP kórterem általában nem megoldás, nincs meg a megfelelő egyenszilárdságú ellátási-kultúra – vélte.
Az egészségügyi turizmus lehetőségei
„A gyógyturizmus a turizmusnak az az ága, ahol a legmagasabb az egy vendégéjszakára jutó fajlagos költés” - mondta Kincses. Véleménye szerint nagyon kell kapaszkodnunk, mert a piac telítődik. „A turizmus mérőszáma nem csak a vendég-éjszaka”, hanem a GDP növekedés, munkahely-teremtés, azaz az egészségügyi turizmusban realizált egészségügyi szolgáltatás-tömeg is turisztikai bevétel – mondta Kincses Gyula. Szerinte a gyógyvízhez a korszerű hozzáadott érték ma már nem a lángos, hanem az orvosi szolgáltatás. A zászlóshajó a fogászat az orvosi turizmusban – ismerte el. A fontos az, hogy ezt a pozíciót tartsuk.
Elengedhetetlen a kockázatkezelés
Megúszhatatlan, hogy a nagy kockázatközösségek felé mozduljon az egészségügy – hangsúlyozta. Magyarországon már elég magas (35 százalékos körüli) a magánfinanszírozás aránya, ám ez „zsebből fizetés”. Ma a biztonságot csak az állam sehol nem tudja garantálni – vélte.
„Magyarországon az üzleti egészségbiztosítás lefagyasztott, embrionális állapotban van” - hangoztatta. Az okok az öngondoskodási kultúra hiánya, az ügyeskedésre szocializáltság és a hálapénz mindent felülíró szerepe. Szerinte a legális szolgáltatási piac fejletlensége is hiányzik, és nincs kritikus tömeget áttörő fizetőképes kereslet.
Az NGM bízik az egészségiparban
Az egészségipar a gazdaság bázisát jelenti - mondta el Feketéné Fényi Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium Egészségipari Osztályának osztályvezetője. Úgy látja, az egészségipar átrendeződés alatt áll az egész világon. Jens Eckstein, a bostoni székhelyű Venture Capital for Technology and Life Sciences szakértőjének gondolatait idézte, aki a Massachusettsi Biotechnológiai Tanács által szervezett legutóbbi befektetői fórumon a következőt mondta: „A befektetőknek valahová tenniük kell a pénzüket, s ha összevetik a biotechológiai tőzsdeindexet egyéb indexekkel, egyértelmű képet kapnak.” Magyarország nem egy nagy piac, viszont geopolitikai szempontból fontos helyen van – mondta az NGM osztályvezetője. Magyarországon a gyógyszeriparban tradicionális az innovatív, magasan kvalifikált a humán erőforrás. Jelenleg a magyarországi gyógyszeriparág K+F részesedése több mint 35-40 százalékát adja – mutatott rá.
Fontosnak nevezte, hogy a gyógyszerkutatások klinikai fázisainak Magyarországon történő végzéséhez megfelelő környezetet kell kialakítani, mely a bevételek növelése érdekében az OEP finanszírozott betegek ellátás-színvonalának forrás erősítésére, orvosaink, szakszemélyzetünk megtartására. Az NGM szerint a prioritások a következők: hazai gyártóbázis megtartása, fejlesztése, a meglévő, hazai K+F+I központok támogatása, új K+F+I központok létesítésének ösztönzése, a hazai gyártók exportpiacainak segítése, a közép-hosszútávú kiszámíthatóság biztosítása az üzleti tervekhez.
Egészségturizmus
Magyarországon az egészségügyre költött magánforrások aránya 30-ról 35 százalékra emelkedett az előző évben – mondta az NGM osztályvezetője. Kiemelten piacosítható egészségipari szolgáltatások mentén új egészségturisztikai fejlesztések és ellátási együttműködések kialakítása szükséges a klinikák, gyógyszállók, gyógyfürdők között, melyek a turisztikai szolgáltató helyek szezonális koncentrációját is feloldja és egész éves ellátást tesz lehetővé.
„22 év után meg kell határozni az állami ellátó rendszernek, hogy a befizetett egészségügyi járulékért mi jár és mi nem fér bele” - mondta az NGM osztályvezetője. Fontosnak nevezte, hogy „látható legyen” Magyarország az egészségturizmus tekintetében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.