A válság kitörése óta eltelt 4 évben a drasztikusan megnövekedett árfolyam-ingadozás és ezzel a vállalatoknak okozott devizakockázatok ellenére megcsappant az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló banki eszközök iránti igény Magyarországon. Az azt megelőző időszakban nagyobb volt a hazai vállalatok körében a nyitottság egyszerű határidős, de akár devizaopciós megoldások alkalmazására is. A hazai opciós piacra 2008 előtt jellemzőek voltak az olyan spekulatív ügyletek is, melyek nem csökkentették, inkább növelték az adott vállalat nyitott devizapozícióját egy-egy nagyobb nyereség reményében. Azok a cégek, amelyek akkor megégették magukat a sokszor spekulatív ügyletekkel, azóta szinte egyáltalán nem vagy kisebb mértékben kötnek fedezeti ügyleteket.
„A gyorsan és gyakran változó gazdasági környezet bizonytalanságot okoz a Magyarországon tevékenykedő vállalatoknak, és ebben a helyzetben természetes, ha kockázataik csökkentése kiemelt jelentőséget kap. Elsősorban a nagyvállalatokra jellemző, hogy fedezeti ügyeleteket alkalmaznak deviza kockázataik kezelésére” – hangsúlyozta Kálmán Zoltán az ING Bank értékesítési igazgatója. Romániában is hasonló a helyzet, a kkv szektor vállalatai kevésbé alkalmaznak fedezeti ügyleteket, ott a kis- és középvállalatokat lej hitelek felvételére ösztönzik, ezzel is csökkentve a fedezeti ügyletek szükségességét. A nagyobb vállalatok számára a különböző fedezeti ügyletek alkalmazása már bevett gyakorlatnak számít, főképp a magántulajdonban lévő, illetve jegyzékbe vett nagyvállalatok körében.
Csehországban éppen fordított a helyzet: több fedezeti ügylet köttetik a helyi közép- és nagyvállalatokkal, mint az igazán nagy vállalatok körében. Az ING felmérése szerint Csehországban egyébként nagyon népszerűek a fedezeti ügyletek: a vállalatok mintegy 30-40 százaléka köt fedezeti ügyleteket, ami exportőrök esetében elérheti az 50-60 százalékot. A helyzet jóval egyszerűbb Szlovákiában, hiszen amióta bevezették az eurót, a – szlovák korona idejében nagyon népszerű - fedezeti ügyletek teljesen eltűntek.
A magyar tulajdonú cégek jellemzően a 2000-es évek közepén indultak el a deviza kockázat kezelés standardizálása irányába, és azóta készül ezeknél a vállalatoknál is kockázatkezelési politika. A közepes méretű cégek nyitottabbak az innovatív megoldásokra, és az egyszerűbb döntéshozatal miatt az elmúlt időszakban aktívabbak voltak a piacon.
Az ügyletkötésekkel kapcsolatos túlzott óvatosság azonban azt eredményezi, hogy a vállalat védtelen marad a jelentős árfolyammozgásokkal szemben – hívja fel a figyelmet az ING. A ló túlsó oldala itt sem jó stratégia, melyet a forint 2012-ben látott jelentős erősödése során az exportőrök is megtapasztalhattak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.