Túl sok vért használnak

A biztonságos vérellátáshoz Magyarországon évente több mint 430 ezer egység vérre van szükség. Ehhez évente mintegy félmillió önkéntesnek kell vért adnia. A statisztikák és a tapasztalatok is azt mutatják: szerencsére ez nem okoz problémát, annak ellenére sem, hogy a ’90-es évek óta egyre nagyobb erőfeszítést kell tenniük a véradásszervezőknek az önkéntesek toborzásáért.

A VG érdeklődésére a Magyar Vöröskereszt kommunikációs vezetője, Csali Annamária elmondta: ma az olyan, happening-szerű rendezvényekkel lehet leginkább felhívni a figyelmet a véradás fontosságára, amilyen például a véradók napja alkalmából szervezett flash mob volt a héten a Corvinus Egyetemen. Ott, ahol az egyetemek közül a hallgatók létszámához képest a legtöbben adtak vért tavaly.

Az egyetemek között már 7. éve tartanak véradóversenyt, és tavaly már 13 ezer diákot sikerült mozgósítani, nem utolsó sorban az utóbbi években egyre inkább elterjedt netes toborzási módszereknek, közösségi oldalakon közzétett felhívásoknak köszönhetően – mondta Csali Annamária.
Tavaly egyébként összesen csaknem 59 ezren jelentkeztek első alkalommal véradónak, az országban szervezett 11 ezer véradó-eseményen csaknem félmillióan adtak vért.

A véradás-szervezést az Országos Vérellátó Szolgálattal megkötött szerződés alapján végzi a Magyar Vöröskereszt, ez utóbbi donoronként 740 forintot kap ezért a tevékenységért. Ez évente nagyjából háromszáz-háromszáztízmillió forint bevételt jelent, és 90 százalékban fedezi a Vöröskereszt költségeit – tudtuk meg Bederna Györgytől, a humanitárius szervezet gazdasági vezetőjétől.

Míg a Vöröskeresztnél a véradás-szervezés bevételei mintegy 90 százalékban fedezik annak költségeit, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) alig több mint a felét kapja annak, amibe egy egység vér „előállítása” kerül számára: 13 ezer helyett 7.800 forintot. Miskovits Eszter, az OVSZ főigazgatójának közlése szerint évente nagyjából hatmilliárd forint bevételre tesz szert a szolgálat. A költségek és a bevételek közötti különbözetet pedig többek között abból az évi egymilliárd forintból pótolják ki, amit a gyógyszer-alapanyagnak átadott vérért kapnak.

A Vérellátó vezetője szerint az alacsony ár nem ösztönzi a kórházakat a vér körültekintő felhasználására, az orvosok – biztonsági okokból – sokszor olyankor is adnak vért a betegeknek, amikor az nem feltétlenül indokolt. Azokban az intézményekben, amelyek „depoval” is rendelkeznek – vagy, mert sok műtétet végeznek, vagy mert távol vannak a vérellátó-állomásoktól -, és ezért könnyen elérhető a vér, a tapasztalatok szerint az átlagosnál is több fogy.

Az orvosok közül is egyre többen gondolják azt, hogy vissza kell szorítani a felesleges vérfelhasználást. Szegeden, az Aneszteizológiai és Intenzív Terápiás Klinikán jóval kevesebb vér fogy, mint korábban, köszönhetően annak, hogy e téren a nemzetközileg is mindinkább elfogadott restriktív szemléletet követik – mondta Molnár Zsolt klinikaigazgató. Ez nagyobb odafigyelést kíván ugyan az orvosoktól, de a betegek biztonsága szempontjából is fontos – tette hozzá - , hiszen hiába tisztítják, a vér mégis csak egy másik emberből származó biológiai anyag.

Meg lehet mondani, kinek adjuk

Mintegy két éve Magyarországon is lehetőség van az úgynevezett irányított véradásra, vagyis arra, hogy célzottan valamelyik rokonunk, barátunk, ismerősünk számára adjunk vért. Az Országos Vérellátó Szolgálatnak azonban nem célja, hogy a például Nagy-Britanniában komoly hagyományokkal rendelkező irányított véradással váltsa fel hazánkban az eddigi gyakorlatot. Mint Miskovits Eszter főigazgató elmondta: elsősorban nyáron és a nagyvárosokban szokott kialakulni relatív vérhiány – amit a vidéki többlettel ki lehet pótolni -, ezért döntően ezeken a helyeken fontos, hogy minél többen adjanak vért azok közül, akiknek egy előjegyzett nagyobb műtétre váró beteg van a környezetükben.