A versenyszféra fizeti meg a rezsicsökkentést

A magyarországi közép- és kisvállalkozások villamos energia költségei 11-12 százalékkal emelkedhetnek a január 1-től érvényes, új hálózati tarifák alapján, miközben a nagyfeszültségen vételező ipari energiafogyasztók akár 30 százalékkal is többet fizethetnek kilowattóránként az áramért az energiainfo.hu számításai szerint.

„Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelező átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami – az energiainfo.hu legfrissebb elemzése szerint – mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeiből, az áramkereskedőkhöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz. Ezekre a lépésekre, a lakossági rezsiköltségek 10 százalékos csökkentése miatt volt szükség. A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás” - mondja Drucker György, a szakportál vezető elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatban.

A hálózati tarifák emelkedése a középfeszültségen vételező kkv-k esetében 19 százalékos, ami a KÁT terhek növekedésével együtt, a végfelhasználói árak 11-12 százalékos emelkedését hozza a szakportál számításai szerint. A hatóságilag megállapított hálóazti tarifák a nagy ipari energiafogyasztóknál, például a hazai autógyáraknál akár a 30 százalékot is elérhetik. Nyilvánvaló, hogy folytatódik a magyar energiapicon több, mint egy évtizedes gyakorlat, amely szerint az ipari energiafogyasztók finanszírozzák az alacsony háztartási energiaárakat.

Ehhez járul még a KÁT rendszer szabályainak megváltoztatása. A megújuó források hasznosításának ösztönzésére szolgáló kötelező átvétel rendszerében ezidáig valamennyi energiafogyasztó részt vett, az egyetemes szolgáltatás keretében, hatósági áron ellátott háztartások, közintézmények éppúgy, mint az energiát a szabadpiacoin beszerző ipari energiafogyasztók, vagyis a magyarországi vállalkozások, a multinacionális cégek leányválallataitól, a kis- és közepes vállalkozásokon át, a családi vállalkozásokig. Az elmúlt évi adatok alapján a nettó villamosenergia fogyasztás 36,3 terawattórás mennyiségének 35 százaléka jut az egyetemes szolgáltatásban vételező fogyasztókra. Ilyen arányban osztják fel a nagyjából 4 terawattórányi kötelező átvétel keretében értékesített áramot, amelynek KÁT-támogatás tartalma kilowattóránként 10 forint körül alakult 2011-ben - emlékeztet Drucker György.

Ebből kiidnulva az egyetemes szolgáltatásba tartozó vevők költségeiből összesen 14 milliárd forint kerülhet ki, vagyis a háztartási fogyasztók kilowattóránkénti díja 1-1,10 forint körüli mértékben csökkenhet. Ez az összeg értelemszerűen a 10 százalékos, előírt végfogyasztói árcsökkentésnek az egyetemes szolgáltatókra rótt terheit csökkenti. Ennek ellentételezése gyanánt a szabadpiaci szegmens fajlagos vásárlási árai durva becsléssel kilowattóránként 60 fillérrel emelkedhetnek.

Az áremelkedést a kereskedők csak korlátozottan tudják a nagyfogyasztókra áthárítani, miután a 2013-as szabadpiaci szerződések már korábban megszülettek. Akik a fogyasztóikkal olyan megállapodást kötöttek, amely szerint a KÁT költség, úgynevezett átmenő költség, azok egyszerább helyzetben vannak, az ő esetükben a tehernövekedést a fogyasztójuknak kell viselniük. Akik viszont erről külön nem rendelkeztek, azok aligha fogják tudni áthárítani a fogyasztókra a többletterhet, vagyis kénytelenek a saját árrésükből, eredményükből finanszírozni azt.