Bajban az E-Star

Nyitás után azonnal a 15 százalékos limitig zuhant tegnap az E-Star részvényének árfolyama. A nagymértékű zuhanás oka, hogy a társaság a hét végén bejelentette: csődvédelmet kért az illetékes törvényszéktől. Ez azt jelenti, hogy a cég automatikusan haladékot kap a hitelezői követelések kifizetésére.

A csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásának oka a cég közzététele szerint az volt, hogy a társaság nem tudott határidőben eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, így a hitelezők felszámolási eljárás megindítására vonatkozó joga megnyílt.

A társaság a tőzsdei közzétételben egyetlen hitelezőt említ, a GREP Green Public Lighting Zrt.-t, amely felszámolási kérelmet nyújtott be az E-Starral szemben. Az ügy abból a szempontból pikáns, hogy a GREP alapítója ugyanaz a Makra József, aki az E-Star alapításánál is ott volt 2000-ben, és az E-Star is alapító a GREP-ben.

Az összeg sem túl nagy, amivel az E-Star a GREP-nek tartozik, a lapunknak nyilatkozó Makra József elmondása szerint a költségekkel együtt mintegy 22 millió forintról van szó, ami nem tűnik jelentősnek ahhoz képest, hogy a társaság az elmúlt hetekben lapunk számításai szerint akár egymilliárd forintot is elkölthetett már kötvények visszavásárlására.

A felszámolási eljárást egyébként már a nyáron elindította a GREP az E-Star ellen, a hivatalos értesítést azonban az eljárás megindulásáról valószínűleg csak a napokban kapta kézhez a tőzsdei cég. Erről pedig vélhetően a hitelező bankokat is tájékoztatnia kellett, ennek lehet a következménye, hogy a Raiffeisen felmondta a hitelszerződéseit a céggel szemben.

A Raiffeisennek jelenleg nagyjából 1,5 milliárd forinttal tartozhat az E-Star. A társaság a november 2-i közgyűlést követően arról tájékoztatta a tőkepiac szereplőit, hogy a hitelintézetnek mintegy 2,56 milliárd forinttal tartozik, ebben azonban több olyan projekthitel is benne volt, amelyet azóta felmondtak, tartalmazta például a Veszprém és Fejér megyei, valamint sárospataki beruházásokra felvett kölcsönöket.

A Fejér és a Veszprém megyei projektekhez összesen 1,08 milliárd forintnyi hiteltörlesztés tartozott, amit az E-Star azóta akár már rendezhetett is, a sárospataki beruházás 415,6 millió a projekthez kapcsolódó és 211 millió forintnyi egyéb hitelt jelentett.

Sárospatak azonban a két megyei önkormányzattal ellentétben bankhitelből kívánta rendezni az E-Starral szemben fennálló, mintegy 800 millió forintos tartozásának nagy részét, arról pedig az energetikai cég még nem tájékoztatott, hogy befolyt volna a számlájára a várt összeg.

Más bankoknak november elején mintegy 200 millió forinttal tartozott a cég, ennél lényegesen nagyobb falat a kötvényeseknél fennálló tartozás. Az október 24-én lejárt kötvények nagy részét már visszavásárolta a cég, az investor.hu portál számításai szerint az 1,418 milliárd forintnyi névértékű sorozat 85,9 százalékát sikerült 35 százalékos árfolyamon a múlt hét végéig visszavennie.

A megmaradó, névértéken számolva mintegy 200 millió forintnyi hitelpapírt tartó kötvényesek azonban még nem indíthatták meg a felszámolási eljárást a cég ellen, a lapunknak korábban nyilatkozó Soós Csaba, az E-Star vezérigazgatójának elmondása alapján erre legkorábban valamikor december 21-e után lenne lehetőségük.

A többi, mintegy 8,6 milliárd forintnyi 2014-2016 között lejáró kötvényből az investor.hu számításai szerint eddig 27,1 százaléknyit vásárolt vissza az E-Star 26 százalék körüli átlagárfolyamon, vagyis jelenleg mintegy 6,5 milliárd forintnyi névértékű hitelpapír van még kint intézményi és magánbefektetőknél.

A kötvényesek egy része korábban valószínűleg kevesellte az E-Star korábbi visszavásárlási ajánlatait, erre utal, hogy a visszavásárlási aukciókon nem mindig tudta a cég megvásárolni a kívánt mennyiséget a saját maga által „reálisnak” nevezett árfolyamon. Ha viszont a hitelezők többsége megegyezik valamiben a céggel, a megmaradt adósok nem alkudozhatnak tovább, a csődegyezség ugyanis rájuk is kiterjed.