Cégek, figyelem - 41 milliárd vár gazdára

Jó hír az innovatív cégeknek, hogy január közepétől tíz új alap kezdi meg működését Magyarországon az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok keretében. A kockázati tőkepiacon ezért mindenképpen nagyobb versenyre, a vállalkozások szempontjából pedig jobb finanszírozási lehetőségekre számítanak a szakértők 2013-tól. a 2012 nyarán 28,5 milliárd kerettel meghirdetett két kiírásra 21 alapkezelő 33 pályázatot nyújtott be. A kiírás fontos feltétele volt, hogy legalább 30 százaléknyi magánforrást kell bevonniuk az alapkezelő társaságoknak, így ténylegesen 41 milliárd forint kockázati tőkéhez juthatnak a vállalkozások 2015 végéig.

VG-összeállítás

2012.12.19, 05:00

„Hét nyertes alapkezelővel tíz szerződést kötöttünk az elmúlt napokban, közülük négy magvető, hat pedig növekedési alapra vonatkozik” – tájékoztatta lapunkat Vingelman József, az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója. Elmondta, hogy a 2012 nyarán 28,5 milliárd kerettel meghirdetett két kiírásra 21 alapkezelő 33 pályázatot nyújtott be. A kiírás fontos feltétele volt, hogy legalább 30 százaléknyi magánforrást kell bevonniuk az alapkezelő társaságoknak, így ténylegesen 41 milliárd forint kockázati tőkéhez juthatnak a vállalkozások 2015 végéig.

A korábban, 2009-ben indított Jeremie I programhoz képest jelentős eltérés, hogy ezúttal négy olyan alapkezelő van a nyertesek között, amelyek segítségével kifejezetten magvető típusú vállalkozások juthatnak kockázati tőkéhez. A változtatás magyarázata az, hogy a korai életszakaszban lévő kis- és középvállalatoknál jelentkezik a legintenzívebben a tőkehiány, ezek ritkán hitelképesek. Így hiába rendelkeznek ígéretes projekttel, eddig nem vagy csak nehezen juthattak kockázati tőkéhez, holott ha beváltja a hozzáfűzött reményeket a befektetés, akkor a hozam is nagyobb lehet.

A működés megkezdéséhez a nyertes alapkezelőknek még meg kell kapniuk a jóváhagyást alapkezelői szabályzatukra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF). Vingelman József szerint ez várhatóan egy hónapon belül megtörténik. Utána megnyílik az út a jelentkező kis- és középvállalatok előtt. A majdani megállapodások előkészítése ugyanakkor akár már most elkezdődhet az alapkezelők és a vállalkozások között. (Az Új Széchenyi Terv Kockázati Tőke Programok nyertes alapkezelőinek elérhetőségét az érdeklődők az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. honlapján megtalálhatják.)

„Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Magvető és Növekedési Alap alprogramok célja a korai (magvető és induló), illetve növekedési életszakaszban lévő innovatív mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének javítása a hat konvergencia régióban” – közölte az MV Zrt. vezetője. Ugyanakkor rohamra nem számít az új alapok megjelenésével, de „aki kockázati alapkezeléssel foglalkozik, az tisztában van azzal, hogy nagyobb lesz a verseny ezen a piacon”. Szerinte ezen a területen egy-egy befektetési döntés előkészítése több hónapos kemény munkát igényel. Az azonban biztos, hogy a megkeresések száma növekszik, mert a potenciális céltársaságok köre bővül.

Az Európai Unió 2020-ig szóló kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájához is jól illeszkednek a most induló alapok, hiszen ténylegesen megvizsgálják a kutatás-fejlesztések eredményeit. További hozama lehet a kockázati alapok működésének az az inspiráló hatás is, hogy „tudósok láthatják, érdemes kutatniuk, mert pénzre lehet váltani munkájuk eredményeit”. Az is látszik, hogy az Európai Unió a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a kutatás-fejlesztésre és innovációra, a kiválóságra, és növelni fogja a visszatérítendő források arányát is a támogatási rendszeren belül.

Vingelman József arról is beszámolt, hogy eddig nagyon kedvezőek a tapasztalataik a programmal és az alapkezelőkkel egyaránt. A teljesítménye alapján Magyarország az Európai Unió élmezőnyébe tartozik a kockázati tőkebefektetések területén. A 2009-ben meghirdetett kockázati tőkeprogram (Jeremie I) befektetési periódusa 2013. december 31-én zárul, és a 42 milliárdos keret mintegy 60 százalékát sikerült lekötnie a nyolc alapkezelőnek, sőt már van olyan befektetés is, ahol egy év után jelentős eredménnyel megtörténhetett az exit (kiszállás) is a társaságból.